Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
7. Az egykori bécsi Katonai Földrajzi Intézet szabatos szintezésének kritikai ismertetése
7.11. AZ EGYKORI MONARCHIABELI ÉS EGYBEN A MAI MAGYAR ORSZÁGOS FELSŐRENDÜ SZINTEZÉS HÁLÓZATÁNAK TRIESZTI KEZDŐPONTJA Nadap I. magasságának levezetése a trieszti t h a 1 a t t o g r á f- hoz kapcsolt 1. sz. alappontról* történt. A Trieszti öbölben az önműködő thalattográf által feljegyzett görbékből : a thalattogramokból meghatározott középtengerszintet fizikailag közvetlenül erre az 1. sz. alappontra vonatkoztatták. A trieszti önműködő thalattográfot 1859-ben szerelték fel [99], Ez volt az Osztrák—Magyar Monarchia legelső tengerármérő állomása.** A thalattográf csak egyik műszere volt. a maga korában igen korszerűnek ismert tenger- tani állomásnak. A trieszti megfigyelő állomást a kereskedelmi tengerészeti akadémia létesítette és az az osztrák uralom alatt mindvégig az akadémia birtokában volt. A megfigyelő állomáshoz tartozott az önműködő thalattográf is, amelyet 1859-ben, Schaub Ferencnek, az akadémia az időbeni igazgatójának tervei szerint, az akadémia költségén létesítettek a Molo Sartorión. Végül a thalattográf közvetlen közelében volt egy vízmérce, jobban mondva vízállásmutató is, amelynek gondozása szintén az akadémia tengertani állomásának feladatkörébe tartozott. 1868- ban már nemcsak Triesztben, hanem Pólóban, Fiúméban, Zárában, Meglinében és Korfu szigetén is önműködő tengerármérők jegyezték a vízállást. Ezeket az állomásokat a bécsi Katonai Földrajzi Intézet működésének keretében Sterneck Róbert létesítette. 1869- ben megalakult és valóságban is megkezdte működését a bécsi tudományos akadémia Adria Bizottsága (Ständige Commission für die Adria der Kaiserlichen Akademie der Wissenschaften in Wien). A bizottság első feladatai közé tartozott annak eldöntése, melyik thalattográf feljegyzései alapján meghatározható középtengerszintet válasszák összehasonlító alapul a többiek által szolgáltatott eredmény kiértékeléséhez. A bizottság Triesztet választotta [99] annak ellenére, hogy más kikötők is számításba jöhettek volna. Mindenekelőtt Fiume és Póla. Ä három közül Pólának a vízjárása a legegyenletesebb, és a szélviszonyok szemszögéből is aránylag kedvező fekvésűnek mondható. Triesztben a bóra okoz komoly helyi rendellenességeket, Fiúméban a sirokkó hatása is kimutatható. Hogy mégis Trieszt mellett foglaltak állást, annak egyik oka az volt, hogy a thalattográf közvetlenül szálban álló sziklafelszínre épült, tehát helyi rétegtömörülésből (kompakcióból) származó szintváltozás nem rontja a thalattográf által feljegyzett adatokat [100]. * A Geodéziai Közlöny XXIV. évf. (Bp. 1948.) 173. lapján Cahierre kiváló munkájának ismertetésével kapcsolatban olvasható ez a kitétel: „. . . a pólai mareográt néhány hónapos észleléséből levezetett magyar szintezési alapfelület ...” stb. A „pólai” szó itt elírás „trieszti” helyett. Az egykori monarchiabeli, illetőleg a magyar országos felsőrendü szintezés alapszintjének meghatározásánál a pólai thalattográfnak semmi szerepe sem volt. ** Összevetésül megemlítjük, hogy a legelső önműködő thalattográfot (mareo- gráfot) 1835. körül a londoni kikötőben szerelték fel. Ezt Palmer szerkesztette, és még alapos tökéletesítésre szorult. Olaszország legrégibb thalattográfját pedig 1857-ben létesítették a livornói kikötőben. Ez a legutóbbi világháború során tönkrement. 443
