Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
7. Az egykori bécsi Katonai Földrajzi Intézet szabatos szintezésének kritikai ismertetése
\ Alapkőzete ugyanis g r á n i t a p 1 i t g n á j s z [78]. Az aplitok általában a magma utolsó megszilárdulási termékei. Apró szemcséjű, vagy szabad szemmel tömöttnek látszó kőzetek. Olyan gránitokban, amelyek gázokban dús magmából képződtek, mint pl. a nadapi is, igen sok aplit-telért lehet találni [79]. Az aplit igen kemény, ellenálló kőzet ; morfológiailag is hasonlít a kvarcit- hoz, de egyébként külsőre is annyira hasonló ahhoz, hogy könnyen összetéveszthetők. Ha a gránit — nagy nyomás hatására, pl. kihengerlődés közben — gyenge metamorfózison megy át, a benne levő csillámok egymással párhuzamos felületek mentén helyezkednek el. Ennek következtében a kőzet palás jelleget ölt. Ugyanez a gránitaplitra is áll. Ilyen esetben gránitgnájszról, illetőleg gránitaplitgnájszról beszélünk [80]. A lisovi kőzet is gránitos tulajdonságú, de palássága miatt jól hasad. Li s o v főalappont (7.28. ábra) az ősi Cseh-masszívum területén van, ókori kristályos kőzetekből felépült, lekoptatott felületű, dombokba szelidült hegységtömbön. Ez ä masszívum az alsókarbonban és az azt közvetlenül követő időkben végbement variszkuszi hegységképződési folyamat óta nem vett részt tevőlegesen a későbbi, pl. az alpi hegységképződésben, hanem mint tehetetlen, félig merev rögtömeg (kratón) viselkedett. Ennek ellenére azóta is igen jelentős szerepe van Európa tektonikai arculatának kialakításában. Csehország déli részén, tehát szóban forgó területünkön, utolsóként az asztúriai mozgások hatása mutatható ki : Moldvában és a Duna mentén. Ezt követően, a variszkuszi hegységképződés során — Kober szerint — az előzőén kiemelkedett csehországi hegységek is újból lesüllyedtek, ismét geoszinldinálissá alakultak, s ebben a hatalmas teknőben a földtörténeti középkor üledékei felhalmozódtak [81]. Félig merev voltát a továbbiakban megőrizte, és erősen ellenállt (ma is!) a feléje irányuló nagy hegyszerkezeti mozgásoknak. Ami a Cseh-masszívumnak — Lisov főalappont geológiai környezetének — rétegtani felépítését illeti, az alsó-kambrium legalsó- és a felső-kambrium legfelső része hiányzik. Az alsó-kambriumból kövületnélküli agyagpalákat és filliteket ismerünk. Felettük középső kambriumi agyagpalák következnek sok trilobitával. Ezeket a képződményeket sok érdélért tartalmazó diabázok törik át. A felső-kambriumból helyenként kvarcporfirok és kerafirok ismeretesek [82], 7.10.07. NADAP Nadap főalappontunk a Velencei-hegység északkeleti szárnyán, Nadap község délkeleti sarkában levő, ma már felhagyott gránitkőfejtőben létesült. A Velencei-hegység egy kb. 40x7 km2 nagyságú gránittömzs [83], amelyet a déli oldal kivételével eléggé összefüggőnek mondható palaköpeny borít. Vadász szerint ezek a palák átalakult üledékes kőzetek. Ezt bizonyítja az, hogy a Jantsky által kinyomozott kvarcitpalában jellegzetes keresztrétegzettség állapítható meg.[84], A déli oldalon a palaköpeny hiányzik, amit Földvári tektonikai okokkal magyaráz. Emiatt a hegység féloldalas felépítésű. A palaköpeny a hegység belső, kiemelt részéről is lepusztult. Ez az oka annak, hogy a gránit a felszínen határozottan tagozottnak látszik, a mélyben azonban kétségtelenül egyetlen tömeg. A gránithegység keleten és nyugaton is harántvetődések mentén, a harmadkori rétegek alá, a mélybe süllyed [85], 436
