Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
7. Az egykori bécsi Katonai Földrajzi Intézet szabatos szintezésének kritikai ismertetése
A hegység mozgásjellegéi illetően : a Déli-Kárpátok - a mai általános felfogás szerint — takaróredős felépítésű. Fő tömege a helyben maradt (autochton) tömegre rátolt takaróredőnek látszik. A Krassó—Szörényi- hegység, a Pojána Ruszka, a Szebeni-, Szászvárosi- és a Fogarasi-havasok fő tömegükben takaróredők. Ezek azonban már annyira lekoptak, hogy csak egyes területeken találunk belőlük foszlányokat, másutt meg geológiai ablakokon át az eredeti helyben maradt kőzetek bukkannak felszínre (7.40. ábra), mint pl. a Retyezát és a Páreng. 7.40. ábra A Déli-Kárpátok takaróredöje (Murgopi szerint), i perrno- karbon és jura takaró, 2 = kristályospala takaró, 3 = helyén maradt (autochton) permokarbon és jura, 4 = helyén maradt kristályospala A bécsi geológusok jelentése szerint Vöröstorony főalappont amfibol- palán létesült [75]. Az amfibolpala csillámpalákban és Bilitekben általában vékonyabb, kisebb közbetelepülések formájában ismeretes. Lánchegységekben gyakori, s az egykori Magyarország területén éppen a Déli-Kárpátokban mondható leggyakoribbnak [76], Nyilván ilyen nagyobb tömegű amfibolpala előforduláson létesült Vöröstorony főalappont is. Ami a főalappont eddigi mozgásviszonyait illeti, a hegység takaróredős felépítéséből következtetve annyi mondható, hogy a hegység szerkezetileg a Svájci-Alpokhoz hasonló. Délkelet felől igen erős nyomásnak van ma is kitéve, aminek hatását még Budapest területén is ki tudtuk mutatni [77], A vízszintes eltolódások Budapesten Itt évenként 1,0—2,0 mm nagyságrendűek. Következésképpen igen nagy a valószínűsége annak, hogy a Déli- Kárpátokban ezek a mozgások ennél sokkal erőteljesebbek. Valószínű, hogy még fokozottabban jelentkeznek ezek a mozgások Vöröstorony főalappont közvetlen környezetében, mivel az egy erőteljes tektonikai vonalon : a Szebeni- és a Fogarasi-havasokat elválasztó főtörésben épült. 7.10.06. LlSOV L i s o v főalappontot gránittal rokon kőzeten létesítették. Az alappontot kb. 10 x 10 em-es csiszolt felület jelzi, amely mintegy 10 mm-rel magasabb, mint a környező szikla szintje. Kiváló kőzettani adottságai miatt a bécsi Geologisches Reichsanstalt szakemberei már az ide vonatkozó legelső átiratukban a Katonái Földrajzi Intézet parancsnokságának figyelmébe ajánlják ezt a kőbányát. 28* 435
