Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

7. Az egykori bécsi Katonai Földrajzi Intézet szabatos szintezésének kritikai ismertetése

Jóska sírkövén” pihen (7.38. és 7.39. ábra). Ma már nagyjában tudják, mi a geodéziai jelentősége. Hasonlóan ír Wittinger Lisovról is. Mondja, hogy a lakosság egy része „Európa közepé”-nek tartja, mások „örökös pont”-nak nevezik [60].

7.38. ábra

Nadap I. 1932-ben. (Bendefy L. felv.)

7.10. A FŐALAPPONTOK KÖRNYEZETÉNEK GEOLÓGIAI VISZONYAI

A baj ott van, hogy a főalappontok nem váltották be a hozzájuk fűzött reménységeket abban az értelemben, hogy magasságukat illetően változatlanok maradjanak. Kétségtelen ugyanis, hogy helyük kiválasztása igen nagy gonddal történt. E célból a K. u. K. Geologisches Reichsanstalt geológusai 1878 nyarán az egész monarchiában minden szóba jöhető helyet megvizsgáltak, és minden egyes főalappont számára 6—7 elhelyezési lehetőséget terjesztettek elő, de még a kiválasztottakon kívül is voltak egyéb ajánlott helyek is, mint pl. a Pozsony környéki hegyek [61],

A kor ismeretanyagából következett, hogy a bécsi geológusok (bár világviszonylatban is igen kitűnőek akadtak közöttük) [62], nem gondoltak és nem is gondolhattak arra, hogy maguk a főalappontok 100 év alatt centiméter, sőt esetleg több centiméter nagyságrendűén változtatják magasságukat. Vagy pl. abban az időben még nem volt ismeretes, hogy gránitok megszi431