Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
7. Az egykori bécsi Katonai Földrajzi Intézet szabatos szintezésének kritikai ismertetése
lárdulásakor keletkező, gázokban dús magma-maradékokban urán halmozódik fel, s emiatt a gránitok radioaktív viselkedésitekké válnak, ami mállásukban is számottevő tényező. Ha geokinetikai szemszögből tekintjük meg a főalappontjainkat, rögtön szemünkbe tűnik, hogy a hét közül öt a fiatal alpi hegyrendszer várhatóan mozgékony övezetébe tartozik. 7.39. ábra Xadap I. i 950-ben ( Regőczi E. felv.) 7.10.01. MARIA RAST Maria Rast, a Bacher hegységben, a Dráva, Messling, San és Dran között. Ez a hegység egyike azoknak a hatalmas tonalit-erupcióknak, amelyek a Keleti-Alpok kristályos övezetét és a Dinaridák rendszerét elválasztó törésvonalat kísérik. Tulajdonképpen nem tartozik a kristályos övezetbe, hanem olyan tonalit-erupció, amelyet hatalmas kiterjedésű metamorfikus udvar övez. Összehasonlító alapul ez a főalappont már csak azért sem alkalmas, mivel két nagy hegyvonulat találkozási, illetőleg szétválási pontjánál épült. A főalappont a vasútvonal közvetlen közelében egy barlangszerű, mesterséges bemélyedésben van. (A 7.25. ábrán látható felfaíazás a lényeget nem érinti.) A kb. 10X10 cm nagyságú lecsiszolt felület egy előreugró gnájsz- rögön készült. Márvánvobeliszk takarja [63], 432
