Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

7. Az egykori bécsi Katonai Földrajzi Intézet szabatos szintezésének kritikai ismertetése

A Nadap-éhoz hasonlóan kialakított, vízszintes „csiszolt” sziklafelületeket síremlékhez hasonló felépítménnyel takarták le (7.35. ábra). Ez utóbbinak rendeltetése csakis a pont védelme volt, ezért megelégedtek olcsóbb anyaggal (homokkővel, gyengébb minőségű mészkővel) is.

A nadapi obeliszk két kőtömbből van kifaragva, vagyis a leemelhető piramis alatti része a kiugró talapzattal együtt egyetlen kőtömb. (Éppen ez a körülmény biztosítja maradandóságát, mert a fagy nem teszi tönkre.) Wittin- ger közlése szerint [60] a lisovi obeliszk ezzel szemben három kőtömbből épült fel.

Megjegyzem, hogy a he tetőző piramist észlelés alkalmával nem szokás leemelni, hanem csupán annyira elfordítani, hogy a csiszolt felület (puha seprővel) letisztítható és a szintezőléc kényelmesen éppen odahelyezhető legyen. Lebillenés ellen a piramist a Iáéke léssel biztosítjuk. A íéctartó segédmunkás mérésközbeni elhelyezkedését a 7.36. és a 7.37. ábrán mutatjuk be.

Az obeliszk alsó részére egységes latin nyelvű felírás került, amelyen legfeljebb az évszám változó. Nadap főalappont oheliszkjén az alábbi felírás olvasható :

LOCUS PERENNIS DILIGENTISSImXe CUM LIBELLA Id BRAT HINTS. QlTAE EST IN AUSTRIA ET H UNC ARIA CONFECTA, CUM MENSURA GRADUUM MERI DIONALIUM ET PARALLELORUM, QUAM EURÖPAEAM VOCANT. ERECTUM MDCCCLXXXVIU. Magyarul: Igen pontos szintezéssel meghatározott •1 állandó jellegű hely (= pont), mely az Ausztriában és Magyarországon végrehajV.S6. ábra

Segédmunkás a szintozőléccel Nadap I. főalapponton mérés közben (Regőczi E. felv.)

429