Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

7. Az egykori bécsi Katonai Földrajzi Intézet szabatos szintezésének kritikai ismertetése

tott, európainak nevezett hosszúsági és szélességi fokméréssel kapcsolatban létesült 1888-ban.

Minden egyes főalappont közvetlen közelében — őrpontként — egy- egy sziklába épített ftiratos falitáblát helyeztek el. A lisovi őrpontot az 1924. évi ellenőrzés alkalmával nem találták meg. Az időközben kitermelt kőzettel együtt eltűnt [60],

7.37. ábra

Segédmunkás a szintezőléccel Nadap I. főalapponton mérés közben ( Bendefy L. felv.)

A nadapi őrpontnak csak a MAGASSÁGJEGY feliratú öntött vas tábláját feszegették le. A mögötte levő bronzcsapot is igyekeztek kiszedni a szikla gránitfalából, de nem boldogultak vele. Furatát mindenesetre tönkretették. 1951-ben új furatot készítettem ugyanarra a bronzmagra, majd eléje a régihez hasonló táblát helyeztem.

Sajnos, a bécsiek minden gondos előrelátása ellenére sem mondható, hogy a hét főalappont a hozzájuk fűzött várakozásnak teljesen megfelelt. Pedig ezúttal nem a környékbeli lakosságban van a Inba. A lakosság — úgy tapasztaljuk — mintegy tiszteletben tartja ezeket a pontokat. Bár ,,Nadap” főalappont egy felhagyott kőbányában létesült, olyan helyütt, ahol naponta többször is keresztülhajtják a község kecskéit és disznóit, nem történt baja, mert a pásztor abban a tudatban telepedett le az obeliszk aljában, hogy „Ferenc

430