Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

7. Az egykori bécsi Katonai Földrajzi Intézet szabatos szintezésének kritikai ismertetése

mmm

A Trieszttől Krainischfeldig vezető 1., 2., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12.,

13., 14. sz. vonalakat 1873 és 1879 között szintezték. Igaz, hogy az 1. és 2. sz. vonalat 1884-ben újból szintezték, de a többi vonal az eredeti, egy évtizeddel korábbi mérésekből 'származó nominális értékeket tartalmazza.

A Krainischfeldtől Nagykanizsán át Kápolnásnyékig vezető 271. és 257. sz. vonalat, majd az onnan Nadapig továbbvivő szárnyvonalat 1877 és 1879 között mérték. Az utóbbit Randhartinger százados szintezte 1879-ben. Ugyanekkor építette be a nadapi kőfejtő sziklafalába all 256 sz. furatos táblát.

' É

Nadap I. pontjelölő csiszolt gránitfelületének vázlata

Kilenc évvel később, Netuschill százados erről a furatos tábláról vezette le az ugyancsak 1888-ban létesített Nadap főalappont csiszolt gránitfelületének magasságát. Ugyanakkor ellenőrizte a — most már őr ponttá nyilvánított — nadapi furatos táblának Kápolnásnyékről történt eredeti levezetését.

Mivel tehát Nadap főalappont levezetése (egyetlen műszerállással!) olyan korábbi alappontról történt, amelyet Trieszttől 1873-tól kiindulólag folyamatosan vezettek le, a nadapi furatos táblára és vele együtt Nadap főalappontra vonatkozóan a szintezés kezdeti időpontjául 1873-at kell tekintenünk.

427