Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

7. Az egykori bécsi Katonai Földrajzi Intézet szabatos szintezésének kritikai ismertetése

zetlapja sem az eredeti, mert — állítólag — hangyák tették tönkre azáltal, hogy az obeliszk üregében évtizedeken keresztül zavartalanul élő állatok hangyasava a csiszolt felületről 6 mm vastagságú részt lemart [54].

7.09.06. YÖRÖSTORONY

Vöröstorony (Turnu R délre, a hasonló .nevű szorosban van,

7.32. ábra

Vöröstorony.—Turnu Rosiu

o § i u) (7.32. ábra) Nagyszebentől az egykori határvámház közelében, Ve^temu (Vesztény) községtől 16,5 km távolságban. A 223. sz. vonalhoz kapcsolódik [55].

Nadap (1888. évi eredeti vázlat)

7.09.07. KADAP

Nadap a magyar országos felsőrendű szintezés kiindulási és összehasonlítási alapul szolgáló, vagyis vonatkoztatási főalappontja [56] (7.33. ábra).*

Kápolnásnyék községtől a Meleghegy irányában 7,00 km-re, Velence vasútállomástól pedig 3,5 km távolságban van, a Velencei-tó közelében. A 257. sz. vonalhoz tartozó eredeti őrpontja elpusztult, helyette ugyanazon a helyen újat létesítettem 1951-ben.

Geokinetikai vizsgálatokkal kapcsolatosan mindenkor szükségünk van annak ismeretére, hogy a vizsgált terület vonatkoztatási főalappontját mikor és milyen körülmények között kapcsolták rá a szabatos szintezési hálózatra. A bécsi eredetű Nadap főalappontunk helyzete ebből a szemszögből a következő.

* A 724—730. sz. ábrán a szintezési főalappontokról készült egykorú, eredeti vázlatokat mutatom be. Az eredeti kézikönyvek az Anschluss előtt még megvoltak a régi katonai térképészeti intézetben. (Kérdés, nem pusztultak-e el a háború alatt.) [57].

426