Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

7. Az egykori bécsi Katonai Földrajzi Intézet szabatos szintezésének kritikai ismertetése

kétszeres szintezéssel úgy találták, hogy a korábban megállapított magasság- különbség most is helyesnek bizonyul, az 1888-ban közzétett utasítás szerint [48] elkészítették a kőzetfelület lecsiszolását, majd azonnal felépítették köréje az obeliszket.

Ugyanebben az évben készült el másodiknak Franzerisfeste, majd Maria Rast is. Előzőén, éspedig 1888-ban épült fel Nadap és Ruttka obeliszkje. Ugyanakkor közlik azt is, hogy e két helyütt a Geologisches Reichsanstalt geológusai a kivitelezés előtt, még júniusban, ismételten kőzetmintákat vettek, s úgy állapították meg a főalappontok végleges helyét [49]. Terebes és Vöröstorony obeliszkjének felépítésére legkorábban 1887-ben került sor. Ügy látszik, az ott szerzett tapasztalatok alapján szerkesztettek utasítást szintezési főalappontok építésének végrehajtására.

A magasságok levezetése a főalappontokkal közvetlenül szomszédos, sértetlen furatos falitáblákról történt [47 — 50],

Ruttka (V r u t k y) (7.30. ábra), a felső Vágvölgyben épült, Ziliná- tól (Zsolna) 15.5 km-re délkeletre, Vrutkytól (Ruttka) 5.3 km-re északnyugatra. Közelebbről : a 155. sz. szintezési vonalhoz tartozó Vrutky melletti 120. sz. vasúti őrháztól 1,8 km távolságban [51].

Máramarosszigettől északkeletre 31,2 km-re van Trebusa község, ennek postaépületétől 3,24 km-re pedig a főalappont (7.31. ábra), a Butin nevű házcsoport közelében [52]. Al85.sz. vonalhoz kapcsolódik. Wittinger szerint [53] a főalappont kőzetcsuszam- lás folytán elmozdult eredeti helyéről. Emellett szintjelölő csiszolt kő7.09.04. RUTTKA

7.09.05. TEREBES

7.30. ábra Ruttka—V rutky

7.31. ábra Terebes—Trebusa

425