Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
7. Az egykori bécsi Katonai Földrajzi Intézet szabatos szintezésének kritikai ismertetése
N A bécsiek szintezését az említetteken kívül még egy súlyos hibaforrás terheli, amiről ez ideig nem esett szó. Ez a következő. A hálózat majdnem minden vonalát kétszer mérték : először oda, másodszor vissza irányban, de az oda- és visszamérés között sokszor évek, néha 10—15 esztendő telt el, de vannak vonalak, amelyeknek vissza irányú mérésére csak 16 — 20—21 év múlva került sor. E tekintetben még a száva—adriai hálózatban legkedvezőbb a helyzet, mert ott minden vonalat ugyanabban az esztendőben két irányban mértek (7,20. ábra). A furatos táblákhoz való csatlakozásnál (7.13. ábra) nem volt különösebb baj, de már a másodrendűnek nevezett alappontoknál, legyenek azok hídkorlátok vagy kilométerkövek, annál inkább érezhető durva hibák léptek Az elferdült kilométerkőre a szintezőlécet nem lehet két ízben egyértelműen ráhelyezni 7.22. ábra Folyón való átszintezés vázlata a bécsi Katonai Földrajzi Intézet gyakorlata szerint. (Lehrl nyomán) fel a megjelölt felületek időközbeni elferdülése és a kövek megsiillyedése miatt. Nemcsak 'ott a hiba, hogy az alappont abszolút magassága megváltozott, hanem abban is, hogy az egyik szakaszban való mérés befejeztekor, illetőleg a következőben való indulás alkalmával a lécek nem kerültek azonos helyre, s emiatt egyetlen alappontban több mm-es hiba (A) keletkezhetett (7.21. ábra). Emellett ne feledkezzünk el arról, hogy a több esztendei időközben a földkéreg geológiai eredetű mozgásai, valamint a nagyobb vastagságú üledék- takaró rétegtömörülése miatt, jelentős mértékű alappontelmozdulások következtek be. Nemcsak a kövek, hanem a legmegbízhatóbbnak tartott épületek is ki vannak téve ennek a hatásnak. Különösén a rétegtömörülés ölthet veszedelmes méreteket. Az Alföldön pl. 10 év alatt 2,5—3,0 cm-t is elérhet, miként ezt a magyar és román országos felsőrendű szintezési hálózatok csatlakoztatása során Apátfalva, Nagylak és Csanád belsőségében és környékén — nem egy helyütt, méréseink során — személyesen is tapasztaltuk és kétséget kizáró módon megállapítottuk. Kétségtelennek látszik, hogy a bécsi szintezés zárt poligonjainak sokszor igen tetemes záróhibáját nem egy esetben ílyenféle okokkal magyarázhatjuk. 416
