Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
7. Az egykori bécsi Katonai Földrajzi Intézet szabatos szintezésének kritikai ismertetése
2. A lécek telítetlen faanyagból készültek. Ezt igen nagy sajnálattal jegyezzük fel, mert ebből eredően olyan hibalehetőségek adódtak, amelyeket bizonyosan megállapítani és kiküszöbölni — véleményünk szerint — sohasem lesz lehetséges. Korszerű szintezőlécek gyártása alkalmával a felhasználandó faanyagot — gondos előkészítés és legyalulás után és még be festésük előtt — mintegy 15%-os súlyszaporulatig paraffinnal telítik. Guóth B. említi, hogy az általa használt, paraffinnal így telített szintezőlécek —(-40 C°-nál már gyöngyözni kezdtek, ami azt bizonyítja, hogy ennél a hőfoknál a lécek már a teljes telítettség mértékét érték el [16]. A bécsi Katonai Földrajzi Intézet szintezőléceit is, miként a korszerű léceket általában, 2 — 3 rétegnyi finom olajfesték védte, de az ilyen felületi kezelés nem védi meg a lécek anyagát a tágulás vagy zsugorodás ellen. Az ebből adódott hibák és hibalehetőségek vizsgálatával részletesen alább foglalkozunk. Bár a H alakú keresztmetszet bizonyos fokig védelmet nyújt a meghajlás és kisebb mértékben az elcsava- rodás ellen, ezek lehetőségeit azonban mégsem zárja ki annyira, mint pl. az Oltay—íS'ifó'S-féle szintezőlécen alkalmazott szekrényes forma [17]. A védekezés módját abban látták, hogy a léceket használaton kivül 3,10 m hosszú, jól zárható faládákban tartották, és szellős folyosón függőleges helyzetben tárolták. Miként a műszerek, a lécek is • megkülönböztető jellel voltak ellátva. Nyolc lécet használtak. Jelük : A, B. C, D, E, F, G és H. A C jelű léc 1876-ban valami okból tönkrement. Többé nem pótolták. A hivatalos kiadványokból minden egyes vonalra nézve megállapítható, ki, melyik évben, melyik műszerrel, illetőleg melyik szintezőléccel mérte azt. Részletvizsgálatoknál ezek az adatok feltétlenül szükségesek. 26* 403 7.12b ábra A függőléc felfüggesztésének módja
