Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

7. Az egykori bécsi Katonai Földrajzi Intézet szabatos szintezésének kritikai ismertetése

tak, és mind a károm szálon leolvasást eszközöltek a pontosság fokozására. Ezenkívül a 3 szál távmérésre is alkalmas volt.

A már említett levehető szintezőlibella mellett a műszeren még egy kötött szintezőlibella is volt. Ezt később — felesleges volta miatt — elhagyták. A műszeren vízszintes körosztás is van, egyetlen nóniusszal.

7.08. ábra

A bécsi katonai szintezésnél használatos régibb Starke—Kämmerer-féle szintezőműszerek

típusa

Az alhidádé főeleme egy vaskos kereszttartó, amelynek két végén levő Y alakú oszlopokra került a távcső. Az okulár-felőli oldalon Stampfer-rend- szerű szintezőcsavart látunk. Az alhidádé alaplemezén két talpcsavart, s mindegyikkel szemben egv-egy ellenrugót találunk.

A 824. gy. számú műszer fentiektől abban tért el, hogy nemcsak bárom vízszintes, hanem három függőleges szála is volt.

A műszerállvány vörösfenyőből, illetőleg tölgyfából készült, és csonkakúp alakú csapban végződik. Erre került rá a 8 cm hosszú szorítóhüvely. Lábait — felmelegedés ellen — könnyű szövetanyaggal burkolták.

398