Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

7. Az egykori bécsi Katonai Földrajzi Intézet szabatos szintezésének kritikai ismertetése

Ilyen műszerekkel szintezték tehát a monarchia legnagyobb részét, közöttük a magyarországi vonalakat is. Bár e műszerek a maguk korában korszerűek voltak, mai igényeinket már nem elégítenék ki. Legfőbb hibájuk, hogy a műszer és a műszerállvány összeköttetése megbízhatatlan. A facsap

7.09. ábra

A bécsi katonai szintezésnél 1898 óta használatos újabb Starke—Kämmerer-iélc szintezőműszerek típusa

összeszáradásával vagy megkopásával a műszer az állványon nem rögzíthető tökéletesen. A távcső nagyítása csekély. (Ma legalábbis 35—40-szeres nagyítást kívánunk meg.) Végül ennél a műszertípusnál nincsen eléggé biztosítva az irányvonal és a szintezőlibella viszonylagos helyzetének a mérés időtartamára szigorúan megkívánt változatlansága. (A mai korszerű szintezőműszereken mind a távcső, mind a szintezőlibella kötött.)

Lehrl leírásaiból [10—13] tudjuk, hogy már ők is rájöttek e hibák egy- némelyikére. A méréseredményekben mutatkozó, megengedhető bizonytalanság okát abban látták, hogy a szabad távcső a felfekvő körgyűrű, illető399