Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
6. Régi városi szintezéseink
sok szabatos szintezési munkát végeztek hazánkban, sőt már-már befejezéséhez közeledett az egykori monarchia első átfogó szabatos szintezési hálózatának észlelése is. Mivel pedig az 1865. és 1885. közötti két évtized alatt a szintezés műszereiben és módszereiben igen jelentős haladás következett be, a, Butykay-iéle szintezést, nemkülönben a Singer-félét is megfelelő szabatosságának kell tartanunk. Legutóbb az 1873. évi kecskeméti városi szintezésről mutattuk ki, hogy annak hálózati kilométeres középhibája i 1,0 mm körüli volt. Ez nem azt jelenti, hogy két szomszédos vagy két, egymástól 1 km távolságban levő alappont szintezett magassága csak di 1,0 mm-re megbízható. A km-es középhiba egy, a geodéziai gyakorlatban elfogadott mérőszám. Ilyen nagyságú km-es középhiba mellett két, egymástól 400—500 méterre levő szintezési alappont magasságának megbízhatósága legalábbis mintegy ± 0,10—0,15 mmre tehető. A miskolci régi városi szintezési hálózat mintegy 10 esztendővel a kecskeméti után készült. Legfeljebb a némileg hegyes terep miatt valószínűsíthető, hogy valamivel a kecskeméti szintezés mögött áll, de km-es hálózati középhibáját így sem becsüljük ± 1,8 mm-nél nagyobbra. 6.25. KASSA Fasching Antal kitűnő kézikönyve is megemlékezik arról, hogy 1911“ ben Kassa városi tanácsa szerződést kötött a pénzügyminisztériummal a város teljes, azaz vízszintes és magassági értelmű részletes felvételére. A szerződés 10—12. pontja tartalmazza a szabatos városszintezésre vonatkozó kikötéseket. Ezek szerint a szabatos szintezést a részletes városmérés után egy esztendővel kell megkezdeni és egy esztendő alatt be is kell fejezni. A szintezésbe be kell v.onni a városi közművek által már a korábbiakban elhelyezett, valamint a még beépítendő magasságjegyeket. A „magassági alappontok” alakját közelebbről nem határozza meg, ellenben határozottan intézkedik arról, hogy a falba épített magasságjegyek szintezését az I. rendű szintezés előírásai szerint kell végezni. A háromszögelési alappontok magasságát trigonometrikus magasság- méréssel kívánja a szerződés meghatározni. Az utcák részletes szintezését, hossz- és keresztszelvények készítését illetően ugyanolyan feltételekkel találkozunk, mint amilyeneket egyebütt, pl. Buda vagy Kolozsvár esetében ismertünk meg. A beépített területről hossz- és keresztszelvények készítését kívánja, amíg a várost övező, mintegy 2000 holdnyi területről szintvonalas térképet kellett — a szerződés értelmében — készíteni, 1 méteres szintközzel. A szerződést Kassán 1911. április hó 13-án írták alá a város és a pénzügyminisztérium megbízottjai [82], 6.26. SZÉKESFEHÉRVÁR Székesfehérvár régi szintezéséről a váro^ 1949. évi új szabatos szintezése alkalmával szereztünk tudomást. Ekkor tűntek fel az új szintezési hálózatot kifejlesztő mérnököknek, Hazay Istvánnak és Szentiványi Bélának a még máig is meglevő öntöttvas peremes táblák, majd Molnár Tibor városi főmérnök a régi szintezés alappontjegyzékét tartalmazó könyvet adta rendelkezésünkre. 25 Bendefy : Szintezési munkálatok 385
