Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
6. Régi városi szintezéseink
\ A benne foglalt magassági méretek kivétel nélkül „az adriai tengerre” vonatkoznak és méter mértékben vannak kifejezve. A közvetlen kiindulási pont az újmiskolci (ma: gömöri) állomás fővágányán a sínfej magassága, azaz 113,968m. Feles Antal mérnök 1955-ben, a legutóbbi szabatos városszintezés alkalmával, újból meghatározta ezt a magasságot; 119,554 m-nek találta. Ez az érték csak 55,6 mm-rel magasabb annál az elméleti értéknél, amelyet a régi falitáblák mai magassága alapján, a tapasztalt eltérésekből, középértékképzéssel vezettünk le. Mivel a szóban forgó sínrészletet 1885 óta bizonyára többször is átépítették, ebből a különbségből semminemű következtetést sem szabad levonnunk. Az a közel 6 méteres különbség pedig, amely a miskolci kiindulópont egykori és mai magassága között mutatkozik, az Alföld ÉK-i felében a régi vasúti szintezésekre általában jellemző. Alapszinteltolódásból származik [18]. A Miskolc és Debrecen közötti térségben feltűnő 47 cm körüli különbség a trigonometrikus magasságmérés során elkövetett hibából származik. (Debrecen tárgyalása alkalmával már említettük ugyanis, hogy ezek, a maiakhoz képest 6 m körüli különbségeket mutató magasságok a régi trigonometrikus magassági hálózatból származnak. Vasúti nyomvonalkitűzés céljára teljes mértékben megfeleltek.) A régi szintezésekhez kell sorolnunk még három árvízjegyet. Az első kettőnek a magasságát az 1955. évi munkálatok alkalmával szintén meghatároztuk. Mindkettő a Szinva-patak 1878. aug. 31-i hirtelen kiáradásának emléke. Ez az árvíz hihetetlen károkat okozott a városban [19—20]. A Minoriták templomának homlokfalán, a főbejárattól balkézre van az egyik árvízjegy Ezen, a járdaszint felett 2,18 m magasságban elhelyezett márvány táblán levő vízszintes helyzetű nyíl örökíti meg az árvíz tetőeésének szintjét : 127,740 m volt az éjjeli órákban. A másik árvízjegy öntöttvas tábla a Megyeház falán. Felirata: „A r v í z- állás 1878. aug. 31-én éjji 2 órakor”. A legmagasabb árvízszintet nem a konzolszerű perem felső síkja, hanem a felirat alatt kiugró ól jelzi. m Ennek magassága a járdaszint felett 1,14 m, abszolút magassága 130,976 m, a perem felső síkjának magassága pedig 131,098 m A. f. Papp Simon barátom volt szíves felhívni figyelmemet arra, hogy a miskolci színház épületének javítása alkalmával 1957-ben, egy hirdető- szekrényke eltávolítása után egy harmadik árvízjegy tűnt elő az épület DNy-i sarkán. Kivitele ugyanolyan, mint a megyeházai tábláé. Azaz nem a felső konzol, hanem a felirat alatt kiugró él jelzi az 1878. aug. 31-i legmagasabb árvízszintet. Felirata ugyanaz, mint az előzőé. Az árvíz szintjét jelző vonás magassága 128,741 m, a tábla pereménél magassága pedig 128,860 m Adria felett (nadapi rendszerben). Említsük még meg, hogy 1949-ben volt még egy szintezés Miskolcon. A város megbízásából Asszonyi István mérnök hajtotta végre. Alappontjait ugyancsak öntöttvas falitáblákkal jelölték. Ez a szintezés azonban csak gyakorlati célokat szolgált. Tudományos célokra felhasználható magassági koordinátákat ezek az Asszonyi-féle falitáblák csak az 1955. évi szabatos szintezés alkalmával kaptak. Még így is maradt néhány olyan tábla, amelynek megbízható magasságát példásan elhibázott beépítése miatt egyáltalában nem lehetett meghatározni. Az 1885—1886. évi miskolci szintezésre két évtizeddel Doletsko 1865. évi kiváló pesti városszintezése után került sor. Ebben az időben már nagyon 384
