Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
6. Régi városi szintezéseink
\ A szóban forgó régi alappontok pusztulása azért is igen sajnálatos, mert hazánk mai határain belül a győri medence egyike a legnagyobb érdeklődést keltő földtani tájegységeknek, legalábbis geokinetikai szemszögből. A medence alatti, jelenkori és idősebb üledékekkel vastagon fedett alaphegység élénk mozgásban van. Ezek a fenékmozgások a felszínen a fiatal üledékek rétegtömörüléséből származó szintváltozási elemekkel összegeződve jelentkeznek. Ezek az utóbbiak — természetesen — mindig süllyedő jellegűek. A győri medence jelenkori rétegtömörülési viszonyaira igen megbízható és eléggé részletes képet nyerhetnénk, ha sikerülne a régi lejtmérés írásbeli alapanyagát fellelnünk, és azt az 1937—1938. évi, illetőleg esetleg egy újabb szintezés eredményeivel is összevetnünk. 6.24. MISKOLC Miskolc város belsőségében napjainkig három számottevő városi szabatos szintezést hajtottak végre. Az első szintezési hálózatot Butykay József vállalkozó mérnök fejlesztette ki Lukács Ferenc városi mérnök közreműködésével 1885—1886-ban. 0 Miskolc város képviselőtestületi közgyűlési jegyzőkönyveinek tanulmányozása alapján sikerült egyet-mást felderítenünk erre a régi hálózatra vonatkozóan. A városi képviselőtestület 1884. szept. 6-i ülésén került először szóba a •csatornázás ügye. Ebben az időben még semmiféle csatornázás sem volt Mis381 6.30. ábra A régi győri városi lejtmérés vasoszlopa
