Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
6. Régi városi szintezéseink
kolcon. A városi tanács hangsúlyozta, hogy a város fejlődésére nézve milyen igen nagy hátrány a csatornázás teljes hiánya. Kérte, utasítsa a közgyűlés a város mérnöki osztályát ,,. . .a csatornázás ügyének tanulmányozására, és az e végből szükséges mérnöki előmunkálatok teljesítésére,...” s ennek megfelelően mielőbb tegyen a közgyűlésnek javaslatot. Már az 1885. január 29-i közgyűlésen dr. Csáthy Szabó István, mint az építkezési szakbizottság elnöke, előterjesztést tett a város területének lejt- mérezése és az utcák szabályozási vonalainak megállapítása ügyében. Beszámolt a szóban forgó mérnöki munkák végrehajtásának tervezett módjáról és előrelátható költségeiről. Az előterjesztést — a hozzácsatolt mérnöki javaslattal együtt — a pénzügyi bizottságnak adták ki azzal, tanulmányozza, nem lenne-e lehetséges a lejtmérezést még 1885-ben megkezdeni. Néhány hót múlva, 1885. március 9-én, á pénzügyi bizottság már kedvező jelentést tehetett a fenti tárgyban. Javasolta, hogy a lejtmérezést 1885-ben feltétlenül hajtsák végre. Véleménye szerint „...nyilvános pályázat mellőzésével oly szakértő egyénnel kezdjen a város alkudozásokat, kinek gyakorlata és szakképzettsége elegendő biztosítékot nyújtson arra nézve, hogy a lejtmérezés műszaki szempontjából jó, használható és kifogástalan lesz.” • Ebben az időben a város főmérnöke Adler Károly volt. (Több nyomtatott térképét ismerjük Miskolc városáról.) Butykay József mérnökkel kezdett tárgyalásokat. Butykay miskolci származású lehetett. Hasonló nevűek ügyes-bajos dolgaival többször is találkoztunk a városi tanács iktatókönyvében. A következő hónapban, 1885. április 10-én tartott közgyűlésen a polgár- mester beszámolt arról, hogy tanácsadásra, illetőleg véleményezésre felkérték dr. Fodor József (1843—1901) egyetemi tanárt. Fodor nem mérnök, hanem orvos volt. A szennyvizek elvezetésének, tisztításának és általában a közegészségtannak európai hírű tudósa. A meghívást elfogadta. Kiszállt a helyszínre, és véleményét terjedelmes, emlékirat formájában küldötte meg a város vezetőségének. Miután ezzel az előkészületek utolsó fázisa is lezárult, a Szépészeti és szabályozási bizottmány 1885. május 4-én megkötötte Butykay József mérnökkel a szerződést. (Sajnos, sem a szerződés eredetije, sem annak másolata nem maradt korunkra.) A következő hónap elején (1885. június 2.) a polgármester átírt a Magyar Államvasutak helybeli üzletvezetőségéhez a lejtméréshez szükséges „fixpontok felállítása tárgyában”. Szeptember 21-ón Adler főmérnök már a lejt- mérés céljára vett és készíttetett eszközök számláját terjeszti be. Időközben megrendelték a Schlick-gy&rnál a befalazásra szánt öntöttvas táblákat (6.21. ábra). Október 15-én érkezett a gyár értesítése a falitáblák elkészültéről, november 2-án pedig már a számlát is küldi (390 forint). A szintezéssel Butykay még 1885-ben lényegileg elkészült. A következő évre alig valami maradhatott hátra, mert már 1886. január 26-án beterjesztette Butykay „a város lejtmérési műveletéről” felvett jegyzőkönyvet [14]. A két mellékletet tartalmazó iratot — sajnos — a miskolci állami levéltárban nem sikerült megtalálnunk. A városi mérnöki hivatal iratait pedig a háború alatt mind kiszórták a havas udvarra. Ha azok között voltak a régi lejtmére- zésre vonatkozó iratok is, valószínűen megsemmisültek. 382
