Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

6. Régi városi szintezéseink

ma megkövetelt tudományos és gyakorlati kívánalmakat. A gyakorlat is igazolta, hogy az alappontok jók és megbízhatók, mert a város többször is végeztetett reájuk ellenőrző szintezést, és az ellenőrző vonalak néhány mm-en belül mindig és mindenütt egyeztek. Az 1918. évi szombathelyi városi szintezési hálózatnak az a különös érdekessége, hogy csak I. és III. rendű alappontokból áll. Az I. rendű szinte­zési poligonokat olyan kicsinyekre szabták (átlagos hosszúk 4,11 km), hogy II. rendű vonalakat már nem is lehetne közéjük illeszteni. Abban az időben erről az eljárásról azt hitték, hogy a pontosság fokozására szolgál. Nem is lehet semmi kifogásunk a szombathelyi régi szintezési hálózattal kapcsolat­6.28. ábra A szombathelyi városi szintezés falicsapja ban, de mai felfogásunk mégis eltér ettől. Manapság ugyanis arra törekszünk, hogy minél kevesebb, nem túl nagy és közel egyforma zárt szintezési poligon- ból alakítsuk ki a városi I. rendű hálózatokat úgy, hogy azokban a II. rendű szintezési hálózat még elhelyezhető legyen. (Ez a kívánalom mintegy 5—8 km. vonalhosszúságú zárt szintezési poligonokat tételez fel.) Emellett ügyelünk arra, hogy eleget tegyünk annak a gyakorlati kívánalomnak is, hogy egyenlő hosszúságú zárt poligonvonalak nagyjából azonos nagyságú területeket hatá­roljanak. Egyébként ezt az utóbbi kívánalmat a szombathelyi régi szintezési hálózat is maradéktalanul kielégíti. A szombathelyi városi mérnöki hivatal közlése szerint az 1918. évi szintezési hálózat az Adriára vonatkozik. Kiinduló pontját illetően az eredeti feljegyzések híján semmi bizonyosat sem tudunk. A magasságjegyeknek mintegy 85%-a egészen kiváló minőségű öntött­vas falicsap. Falba erősített száruknak hossza ismeretlen, átmérője 3 cm. A fejrész mintegy 4 cm vastag és 8,5 cm átmérőjű. Szintezőléc ráhelyezésére igen alkalmas (6.28. ábra).

Next

/
Thumbnails
Contents