Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
6. Régi városi szintezéseink
I \ 6.17. NYÍREGYHÁZA Nyíregyháza számára Szesztay László mérnök, műegyetemi előadó fejlesztett városi szintezési hálózatot 1907-ben. A hálózat csakis a belvárost öleli fel. Alappontjainak száma mindössze 40, amihez még a város területén levő, de az országos felsőrendű szintezési hálózathoz tartozó 16 alappont járult [72]. Az újabb országos felsőrendű hálózati szintezésekkel ezeknek az utóbbiaknak a száma is szaporodott, de nem olyan lényegesen, hogy mellőzhető volna Nyíregyháza számára egy új, korszerű, több száz alappontot tartalmazó szintezési hálózat létesítése. Az 1907-ben létesített 40 alappont ma is eléggé megbízható. A magasságjegyek hatalmas méretű öntöttvas tárcsák, beépítésük kifogástalan. Magasságukról Szesztay azt írja, hogy az általa létesített nyíregyházi alappontok az Adria középtengerszintjére vonatkoznak. Eszerint ennek a hálózatnak alapszintje közös a bécsi katonai szintezés alapszintjével, mert 1907-ben nem is lett volna módja Szesztay műi más módon csatlakoznia az adriai alapszinthez, csakis a bécsi katonai szintezés alappontjainak felhasználásával. Egyelőre még nem sikerült tisztáznunk, hogy melyik bécsi furatos tábláról vezette le Szesztay a bécsi katonai szintezés magasságát. Valószínű, hogy a nyíregyházi vasúti pályaudvaron levőt használta fel erre a célra. Annyi azonban bizonyos, hogy a Szesztay-féle alappontok magassága 45—49 mm-rel tér el az országos (nadap.i alapszintű) magasságoktól, és a bécsi szintezésből, illetőleg az új magyar országos felsőrendű szintezésből származó magasságok között is kb. 45—50 mm különbség mutatkozik Nyíregyháza környékén. A két különbség egyezése a bizonyíték arra, hogy a Szesztay-féle magassági hálózat alapszintje valóban a bécsi katonai szintezési hálózatnak nyíregyházi helyi (lokális és egyben nominális) alapszintjével azonos, amely ugyan közel áll az Adriáéhoz, de azzal nem szigorúan megegyező. 6.18. NAGYKANIZSA Nagykanizsa városi szintezési hálózatát 1910—1912-ben létesítette a Háromszögelő Hivatal. A szintezés végrehajtását Hottop János mérnökre, kiegyenlítését pedig Miklós Béla főmérnökre bízta [73]. A munkarészek közül a város a pontjegyzéken kívül (I-től XVI-ig terjedő sorszámmal ellátott) 16 db észlelési jegyzőkönyvet és egy szintezési alaptérképet mondhat magáénak. (Még szerencsésnek vallhatja magát a kanizsai városi mérnöki hivatal, mert egyébként a város irat- és térképtára a háború alatt nagyrészt megsemmisült.) Az egykori Háromszögelő Hivatal irattárában reánk maradt a nagykanizsai városi szintezés kiegyenlítésének és számításának eredeti példánya ; így a szóban forgó munkálatról eléggé tökéletes képünk van. A jegyzőkönyvekből megállapíthatóan a város szintezésének helyszíni munkálatai 1910. október 17-től december 22-ig, majd 1911. május 23-tól július 20-ig tartottak. Ez idő alatt az alaphálózat legnagyobb része elkészült. 1912.május havában pótlólag némi szintezést végeztek, majd 1913.július 28-tól augusztus 7-ig, valamint 1914. május és június havában harmadrendű alappontokkal sűrítették az alaphálózatot. A nagykanizsai városi szintezési hálózat eredetileg 169 alappontot tartalmazott. Valamennyit falicsappal állandósították. Anyaguk kifogástalan 372
