Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

6. Régi városi szintezéseink

lendített rajta szerencsés fekvése : mármint a Balaton és a Hévíz közelsége is. A nagy idegenforgalom következtében a városnak sokat kellett áldoznia a külsőre. Az utolsó 50—70 évben Keszthelyen egész utcasorok tűntek el, bogy helyet adjanak a mai korszerű és szép fürdővárosnak.

Ilyen okok tették szükségessé, hogy a városi tanács 1908-ban Kell Dezső helybeli oki. mérnökkel az egész belsőségre kiterjedő szintezést hajtasson végre. Kell alappontjegyzéke 213 pontot tartalmaz, de ezek közül egyetlen egy sincs állandósítva! Pontjai főként járdaszegélyek, sarokkövek, lépcsőkön meghatározott pontok stb. Nemcsak csodálatos, hanem elszomorító is, hogy 1908-ban megtörténhetett, hogy 70—80 km vonalhosz- szúságú városi szintezési hálózat létesülhetett Keszthelyen úgy, hogy egyetlen alappont állandósítására sem került sor.

Az alappontjegyzóket Kell 1908. aug. 5-én keltezte. A szombathelyi Kultúrmérnöki Hivatal 1913. dec. 30-án kelt, 2259/1913. számú ügyiratában közli a vállalkozóval a keszthelyi premontreiek plébániatemplomának egyik hátsó pillérébe befalazott vízrajzi magasságjegy (bronz falitábla) furatának magasságát. Ennek ismeretében Kell feltünteti a pontjegyzékben, hogy a vasúti szintezések alapszintje és a vízrajzi alapszint közötti különbséq Keszthelyen 4,420 m [69],

A vízrajzi magasságra Kell mérnöknek valószínűleg azért volt szüksége, mivel át akarta számítani a városi magasságokat szintezésből nyert Adria feletti rendszerbe. Annak, hogy ez megtörtént volna, semmi nyoma.

Sőt, ez az adalék meggyőz bennünket arról, hogy a Kell-féle szintezett pontok sohasem tartoztak sem a vízrajzi, sem a vasúti alapszint rendszerébe. A vízrajzi falitábla V. O. magassága (121,341 m) ugyanannak a magasságjegynek nadapi rendszerű magasságától (121,556 8 m) csak 0,215 8 méterrel különbözik. Ezzel szemben a Kell-íéle hálózat két pontjának egykori magassága és mai országos magassága közt tetemes különbség mutatkozik. Éspedig a Sztálin téren álló Szent Háromság szobor felső lapjánál a különbség 0,781 m, a Gazdasági Akadémia lépcsőjénél pedig 0,835 m. A Kell-féle rendszer hasonlítósíkja (alapszintje) van átlagban 0,80 m-rel magasabban, ezért a Kell- íéle magasságok számértékei ennyivel kisebbek az országos rendszer- beni magasságoknál.

Megvizsgáltuk, vajon nem az 1870—1872. évi trigonometrikus magasságmérésből származnak-e a Kell-féle magasságok. A meghatározás a róni. kát. plébániatemplom toronygombjára történt. E pont régi és mai országos magassága közti különbség, azaz a nadapi alapszinthez viszonyított eltérés : +1,38 m. (Vö. 12.13. ábrával.)

A Kell-féle szintezés tehát nem ehhez a magassághoz csatlakozott; ugyancsak nem az 1890-es évek vízrajzi szintezéséhez, nem a vasúti szintezéshez, hanem a Vásárhelyi-féle protokollum valamelyik magassági adatából ismeretlen időben, ismeretlen egyén által Keszthelyre levezetett magasságból indult ki. A Vásárhelyi szerkesztette ,,Esetmérési Térképen” Zalakoppány és Kehida tájékán találunk is egy lejtméretezett magasságot, Tűrje tájékán pedig a lejtméretezett fixpontoknak egész serege állt rendelkezésre. Nem esik messze a lehetősége annak, hogy a Festetich-uradalom valamelyik geometrája végzett a szóban forgó időben olyan lejtméretezést, amelynek során Keszthelyt is használható fixponttal látta el. Erre a következtetésre nemcsak az nyújt alapot,' hogy tudjuk, miszerint Festetich György állandóan foglalkoztatta geometráit, hanem a keszthelyi Festetich-levéltár gazdag műszaki forrás368