Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
6. Régi városi szintezéseink
anyagában valóban vannak olyan lejtmérési munkarészek, amelyek ezt a feltevést alátámasztják [81]. Másrészt az a körülmény is mellette szól, hogy a Kell-iéle keszthelyi magasságoknak a mai országos (nadapi) alapszinthez való viszonya tűrhetően jól meglelel az egyebütt talált Vásárhelyi-féle magasságok viszonyának. (Lásd pl. Szolnokot : 0,82 m ; Szentest: 0,92 m.) 6.15. CEGLÉD Cegléd igazi fejlődésével karöltve jelentkezett a város szabatos szintezésének szükségessége. Erre 1910 körül került sor [70], A szintezés a városi belsőség területét ölelte fel. Végrehajtásával a Városi tanács Gábor József oki. mérnököt bízta meg. A városi mérnöki hivatal közlése szerint [70] a szintezési hálózat 148 alappontot foglal magában. Ezek közül a 1—XI. jelűek főalappontok. A szintezés különböző kivitelű magasság jegyekre történt. Egy részük márvány lépcsőfok, különösebb megjelölés nélkül, más részük épületek falába vízszintesen vagy a járdák alá rejtett betontömbökbe függőlegesen befalazott gömb vasrúd. Egyik megoldás sem mondható szabatosnak. A ceglédi mérnöki hivatalban meglevő eredeti, részletes télképen feltüntetett adat szerint a szintezés végrehajtása 1909 —1910-ben történt. (Azóta számos szintezési alappont elpusztult.) A szintezett magasságok állítólag az Adriára vonatkoznak. Kiinduló magasságul a MÁV ceglédi pályaudvarán levő fordítókorong pályaszintmagasságát fogadták el, amit 101,418 0 m-nek vettek. Ez a magasság ma már közvetlenül nem ellenőrizhető. Valószínűnek látszott, hogy levezetése abból a furatos falitáblából történt, amelyet a bécsi katonai szintezés annak idején a ceglédi vasútállomás postaépületén helyezett el, majd — az állomás bővítésével kapcsolatban — rövidesen áthelyezett. Ezt a falitáblát azonban már az 1920-as években, a Háromszögelő Hivatal szintezése alkalmával sem tudták fellelni. Azóta a régi távirdaépület — bombatalálat következtében — megsemmisült. A végrehajtott vizsgálatok (valóságos szintezések) azonban nem igazolták azt a feltevést, hogy a városi szintezést a bécsi katonai szintezési hálózatból fejlesztették volna ki. A ceglédi városi szintezési hálózat alapszintje és a nadapi országos alapszint közötti különbség 0,220 2m £ 16,53 mm (hót értékből számítva). Ennyivel alacsonyabban van a városi szintezés alapszintje a nadapinál. Ez a különbség országszerte jellegzetes az 1870—1872. évi Marek—Hofmann-íéle trigonometrikus szintezésből származó magasságokra. A ceglédi szintezés is a fent nevezett trigonometrikus magasságokból származó alapszintre támaszkodik. A dologban éppen az a különös, hogy 1909-ben egy negyven évvel korábbi trigonometrikus magassági hálózathoz csatlakoztak Cegléd szintezésével, noha rendelkezésükre állott volna egy sokkal korszerűbbnek tetsző szintezett magasság is. A bécsi katonai szintezés eltérése a ceglédi szintezett országos (nadapi) magasságoktól (Gárdonyi adatai szerint) 67 mm, illetőleg magában a város belsejében 97 mm, ellenkező előjellel. Minthogy ezek szerint Cegléd városának egyetlen korszerű városi szintezésből eredő szabatos magassági alappontja sincs, és csakis azokra az országos felsőrendű szintezésből származó alappontokra támaszkodhatik, 24 Bendefy : Szintezési munkálatok 369
