Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

6. Régi városi szintezéseink

dációs okokból — a Tisza vizének gyakori szintingadozása miatt, közel 50 év alatt, 23 mm-t.

Annál inkább feltételezhetjük ezt, mivel Szeged város mérnöki hivatalának közlése szerint a vasasztalok magassága ma már 20—150 mm-re megbízhatatlan. Ilyen mértékű süllyedést csakis a konszolidáció okozhat.

Szeged korszerű városi szintezése egyébként most van munka alatt. Ennek befejeztével több érdekes és időszerű kérdést lesz módunkban megvizsgálni.

6.13. BÉKÉSCSABA

Békéscsaba város szintezését a 8. (nagyváradi) földmérési felügyelőség végezte 1911-ben. A munkálatok végrehajtója Görcs Péter mérnök volt [*68].

A szintezés kiindulópontjául a Széchenyi utca végén levő egynyílásos Körös-híd nyugati oldalán levő vasszög tengerszintfeletti magassága szolgált, amelyet a vízrajzi szintezésekből 87,041 0 m értékkel vett át. (A kiindulópontnak ez a magassági értéke az eredeti szintezési jegyzőkönyvekből volt megállapítható.)

A szintezési alappontok száma 100. Ebből ma is megvan 97. A szakaszok átlagos hossza kb. 400 m, tehát az egész hálózaté megközelítően mintegy 40—45 km.

Az alappontok megjelölése fali tárcsákkal történt. Ezek 22,4 cm hosszúak, korongjuk átmérője 12,3 cm, vastagságuk 3,4 cm; a beépített szár hossza 19,0 cm, átmérője 4,5 cm, 8 db kiálló vaskos tüskével. A korong előlapján „MAGASSÁGI PONT” felírás, középütt pedig az alappontsorszáma látható. A tárcsák anyaga öntött vas. A magasságokat tized-mm pontossággal számították. írásbeli bizonyítékok a tekintetben, hogy az eredeti szintezés alkalmával a hálózatot kiegyenlítették-e vagy sem, nem állanak rendelkezésünkre. Az egyes alappontok, a város bármely részén, igen jó összhangban állanak egymással. Ami kis eltérés mutatkozik a megvizsgált alappontok egykori magasságában, az az időközben bekövetkezett rétegtömörülésnek tudható be.

Az ellenőrző szintezés 21 alappontot érintett. Az átszámítási tényező 4-0,636 894 m, vagyis gyakorlatilag + 0,637 m.

Az egyes alappontokban észlelt eltérés a fenti átlagértéktől gyakorlatilag nem jelentős : — 3 és +12 mm között változik. Csupán a 60. sz. városi pontban mutatkozik —21 mm, a 74. sz. alappontban —38 mm, a 8. sz. alappontban — 52 mm és a 48. sz. alappontban +34 mm eltérés az átlagtól.

Az átszámítási tényező nagysága és előjele arra vall, hogy az a köröshídi magasság, amely az egész városi szintezési hálózat kiindulópontjául szolgált, az ún. Vásárhelyi-féle rendszerbe tartozik.

Minthogy ez a régi városi szintezés már több mint 40 éves, s azóta a város beépített területe is jelentősen megnövekedett, időszerű volna az egész hálózat felújítása és területileg jelentős kiegészítése.

A Békéscsaba szabatos városi szintezésére kötött szerződést majdnem teljes terjedelmében közli Fasching A. kézikönyvében [82].

6.14. KESZTHELY

Keszthely (egykor város, ma nagyközség) részben nagyhírű gazdasági akadémiájának, részben annak köszönheti az utóbbi fél évszázadban bekövetkezett gyors fejlődését, hogy ott volt a Festetlek-uradalmak központja. Sokat

367