Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

6. Régi városi szintezéseink

vagyis magassága 462,621 7 m.A szóban forgó 160 sz. alappontot maga Imreh A. létesítette, majd magasságát is személyesen határozta meg.

A bécsi katonai szintezésnek másik alappontja, amelyet szintén bevontak a városi szintezésbe, a Kassa—Oderbergi Vasútpálya Társaság ,,Igló” állomásán, a felvételi épület pályafelőli homlokfalán beépített furatos tábla volt. Akét tábla összeszintezése —1,25 mm eltéréssel zárult. Ennek alapján Imreh A. a vasútállomáson levő furatos falitáblának eredeti magasságát (469,337 1 m) újból meghatározta : 469,3357 5m. (Lásd a 9. sz. észlelési jegyzőkönyvben!)

A szintezési hálózat 77 elsőrendű magasságjegyet és 356 másod- és harmadrendű alappontot tartalmaz. Az előbbieket öntött vas falicsapokkal

6.18. ábra

Igjó városi szintezésének falicsapja

jelölték. Sorszámuk 1-től 77-ig terjed, s ezeket a számokat a falicsapokba besüly- lyesztett számlapok is tartalmazzák j[6.18. ábra). A falicsapok 13 cm átmérőjű korongja 4 cm vastag ; a fogazott szár hossza pedig 25 cm.

A másod- és harmadrendű szintezési alappontokat jelölő szintezési kövek (6.19. ábra) a 78—433. sorszámokat kapták. A kitűnő minőségű faragott kövek felső lapjába hídszögecs került, magát a követ pedig hatalmas méretű betontömbbe ágyazták. Ez az alapozás vetekszik a Doletsko-, Halácsy- és Marek-féle pesti-budai alappontok mintaszerű állandósításának módjával.

A főhálózat felépltésmódja élvonalbeli (6.20. ábra). Az I. sz. „főzárlat” 32 szakaszból áll, s úgyszólván magában foglalja a város teljes belterületét. Ezek szerint ez a poligon burkolópoligonnak tekintendő. Kiindulópontja a 78. számú szintezési kő volt, amely azonos a 47. számú sokszögponttal, a Vas utca és a Sánc út keresztezésénél. Közvetlenül mellette van a Vas utca 22. sz. ház északnyugati sarkán beépített, 37. számú falicsap. A burkolópoligonba .a

358