Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

6. Régi városi szintezéseink

79., 80., 81., 82., 83., 84., 85., 86., 87., 88., 89., 90., 91., 92., 93., 94., 95., 96.,

158., 97.', 98., 99., 100., 101., 102., 103., 104., 105., 106., 107., 108. és 109. számú alappontok tartoznak.

A burkolópoligont a II. és a III. számú szintezési vonal vágja át. Az előbbi a 97. sz. alappontból indul, és a 124., 125. sz. alappontokon át az evangélikus gimnáziumnál levő 160. sz. szintezési kőhöz köt be. Ezt a vonalat, nagy fontosságára való tekintettel Imreh A. háromszor oda-vissza szintezte. Az így kialakuló kilométeres középhiba /ikm = ± 0,207 7 mm volt.

A III. sz. vonal viszont ugyanettől a kőtől indul, és a 80. sz. alappontba köt be.

A vasútállomáson levő bécsi eredetű, katonai magasságjegyet a VII. sz. vonal kapcsolja össze a főhálózat gerincét alkotó vonalakkal.

hidszeqecs

6.19. ábra

Kövek állandósításának módja Igló városi szintezésénél

Az egyes vonalak átlagos hossza : 0,872 km, kilométeres közép!libájuk átlaga pedig : ± 0,231 mm.

Az 1,0 km-re eső javítás abszolút értékének számtani középértéke pedig : 1,047 mm.

Ezeknek az adatoknak alapján az iglói városi szintezés igen kiváló munkának mondható, amelynek értékét csupán az az egyetlen körülmény csökkenti, hogy — a kor szokásához híven — valószínűleg nem alkalmaztak semmiféle módszert a szintezőlécek komparálására. A megmaradt munkarészekből úgy látjuk, kétséges, hogy ortométeres javítás alkalmazására került-e sor.

Mint érdekességet meg kell említenünk, hogy a szintezési munkálatok kezdetén a bécsi szintezésből származó alappontok magassága nem állott a munkálatot végrehajtó mérnök rendelkezésére. Ezért ideiglenesen a 42. sz. sokszögpont előzetes magasságából indult ki. Ez a pont azonos a 97. sz. szintezési kővel. Az ideiglenesen felvett magasság :

359