Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
5. Szintezések Pesten és Budán a XIX. században
jelenti; hogy cs. kir. mérnöki kar igazgatósága által lemásolásra felajánlott Buda város határának lejtméréséről szólló terv [ = vázlat] szerfelett hiányos lévén, csak annyiban másoltatott le, a mennyiben az illető niveaux pontok a város határát illetik” [50], Ennek, a hadmérnöki kar által végrehajtott budai szintezésnek egyébként egyelőre semmi nyoma. Valószínűnek látszik, hogy csak egyes közeli, katonai tulajdonban levő vagy katonai szemszögből érdekesebb területekre (lőterek stb.) terjedt ki. Miután fokozatosan tisztázódott, hogy mi is a felvétel célja s milyen körzetre kell annak kiterjednie, a jövendő felvétel módozatainak szakmai részletei kerültek megvitatásra. A budai lejtméréssel kapcsolatosan Marele az alábbi megjegyzéseit juttatta el a közmunkatanácshoz. ,,A lejtmérést illetőleg tett azon észrevételre, hogy a kívánt 1/100 000-nyi pontosság csak nagyobb távoknál mutatható ki, míg 100 ölön alóli hosszaknál már ki nem mutatható, meg jegyeztetik, hogy a kívánt pontosság általában véve a leolvashatásban találja határát, tehát 1/1000 ölnyi különbségnél továbbra nem terjeszthető ; de másrészt nem lehet általában állítani, .. .hogy 1 /1000 ölnyi különbség szóba sem jöhet, — különösen ott, hol a Duna mentében felállítandó állandósított (fix) pontokról van szó, mert ha itt az ezredrészölek kellő figyelembe nem vétetnek, megtörténhetik, hogy a Duna folyam átlag 100 folyó ölre 7/1000 tevő esése már számba nem vehető, a mire pedig itt gyakran szükség lehet, sőt okvetlenül fog is lenni.” ,,Az állandósított pontokra nézve tehát kiköttetik, hogy ezen pontok közt bármi irányban vizsgálva 0,004—0,005 különbségnél (azaz 8—10 mm-nél) több ne legyen.” „Ha az állandósított pontok ezen kívánt pontossággal meg vannak határozva, a részletes lejtmérezésben megengedhető hiba 1/100 öllel megengedhető” [51], A Háromszögméreti Számító Hivatal részéről tett fenti észrevétel kapcsolatos volt a pénzügyminisztériumnak arra irányuló iratváltásával, hogy minél inkább meggyorsítsa Buda újabb felmérését. A főváros új kataszteri felvétele ugyanis az államnak is legalább olyan mértékben fontos volt, mint magának a fővárosnak. Ki is jelöltek egy vegyes bizottságot, s ennek feladatává tették, hogy a különböző érdekeket hozza közös nevezőre. A várható összes költséget ez a bizottság kb. 86 900 Ft-ban állapította meg. A tárgyalások eredményeként nem hosszú idő után sikerült ennek a bizottságnak összeállítania azokat a részletes feltételeket, amelyek a munkálatok műszaki kivitelét szabályozták. Ennek a terjedelmes munkálatnak csakis a lejtmérésre vonatkozó II. részét ismertetjük. Részletei feltételek „Szabad királyi Buda városának háromszögelése és felmérésével együttesen a városi beltelkek általános és részletes lejtmérése is szándékoltatik a czélból, hogy a város szépítése és egészség ügyi tekintetben leendő emelésére megkívántaié közlekedési, csatornázási, vízvezetéki és egyéb miveletek foganatosíthatók legyenek ; mire nézve a következő részletes feltételek áHapíttat- nak meg. 1. .. .Buda városának belsőségei azon tért foglalják magukban, mely a mellékelt átnézeti térképen veres színnel kitüntetve, és az 1 — 43 számokkal jelelt pontok által van meghatározva. 20* 307
