Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
4. Régi ármentesítő és belvízszabályozó társulataink szintezési munkálatai
/^~ ,r?ro.Tf! Ettől az igen megbízható értéktől a XVIII. sz. vasfixpont 11 cm-rel, a XXV. sz. vasfixpont pedig 42 cm-rel tér el, feltehetően erőszakos időközi beavatkozások következtében. A szóban forgó társulat szintezési alappontjai kivétel nélkül betonba helyezett öntöttvas idomtestek (4.32. ábra). Szám szerint 58 db. Noha több mint 50 évesek, a legkisebb mértékű rozsdásodást vagy korróziót sem észleltük rajtuk. 4.46. KÖRÖS-TISZA-MAROSI ÁRMENTESÍTŐ ÉS BELVÍZSZABÁLYOZÓ TÁRSULAT A társulat árterülete a Kettős- és Hármas-Körös balpartján, Békés községtől a Hármas-Körös torkolatáig, onnan a Tisza balpartján a Maros torkolatáig, majd a Maros jobbpartján az apátfalvai magaslatokig terjed. Az 1879. évi Szegedet elpusztító nagy árvíz serkentette a szóban forgó terület lakosságát arra, hogy árvédelmi célzattal tömörüljön. 1885-ben sikerült is megalakítani a társulatot. A védett ártér területe 458 560 kát. hold. Egyike volt legnagyobb ármentesítő társulatainknak. , ,,A társulat védvonalai mentén első ízben 1881. évben — írja Káló Gyula [33] — a volt kormánybiztosság idejében a szentesi m. kir. töltésépítő hivatal végzett alaplejtmérést ; — ké1 sőbb a végleges védvonalak kiépítése után újabb művelet végrehajtása vált szükségessé, amelyet az autonom társulat 1898. és 1899. évek folyamán foganatosított. ’ ’ ,,Az 1904—1907. évek alatt végrehajtott általános töltéserősítési munkálatok számos alappontnak és árvíz4.32. ábra Az Alsófehérkörösi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat öntöttvas oszlopának teteje 4.33. ábra A Körös—tisza—marosi Ármentesítő és Belvízszabályozó társulat betonköve 17* 259
