Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
4. Régi ármentesítő és belvízszabályozó társulataink szintezési munkálatai
sulat lejtmérési alappontjainak jegyzőkönyve” [25]. Ennek a kis könyvnek előszavában sok tanulságos dolgot jegyzett fel számunkra a két érdemes mérnök. Ebből idézzük az alábbi részletet : „Az . . . elhelyezett lejtméreti alappontoknak a vállalat által eszközölt önálló belejtezéséné] a szolnoki Vártemplomon elhelyezett vízrajzi magassági jegy szolgált kiindulási pontul, amelynek katonai függője : 91,508 m. Miután az egész műszaki ártérfejlesztési munkálatok alapjául a Vásárhelyi-féle (tiszai) függők vétettek, melyek a katonai függőknél 1,015 méterrel 4.15. ábra A Heves,—Szolnok—jászvidéki Armentesítő Társulat vastáblája A Heves—Szolnok—jászvidéki Ármentesítő Társulat betonba falazott vascső fixpontja alacsonyabbak, egyöntetűség céljából az alappontok magasságai is ezen függőkhöz viszonyítva állapíttattak meg. Ehhez képest a szolnoki Vártemplomon elhelyezett vízrajzi jel katonai függője 1,015 méterrel reducáltatván 90,493 méternek vétetett.” A továbbiakban elmondják, hogy munkájukat azzal kezdték, hogy újból beszintezték a Vízrajzi Osztály által elhelyezett 121., 125., 127., 129., 131 133., 135., 136., 138., 140., 142., 145., 147. és 149. sz. i. rendű vízrajzi fixpontokat. A kiszámított tengerszínfeletti magasságok és a régibb magassági adatok között tapasztalt legnagyobb eltérés 23 mm volt. A vállalkozó mérnökök 184 új alappontot létesítettek. Magasságjegyeik részben H. Sz. Jv. T. betűjelzésű öntöttvas táblák, a megfelelő arab sorszám244
