Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
4. Régi ármentesítő és belvízszabályozó társulataink szintezési munkálatai
«setét és fejük magasságát megállapította. Ezen túl 1822. évig . . . Sopron-, Vas-, Veszprém- és Győrmegyék mérnökei a Rába újabb lejtmérezését eszközölték . . [8]. A Rába szabályozását illetően Vas és Sopron megye kiküldöttjei már 1801-ben közös megállapodásra jutottak. Ennek megfelelően építettek egy vízosztó- és duzzasztóművet, de ezt a folyó árvize 1827-ben elsodorta. Ezt követően több mint 40 évig nem bírtak megegyezni a Rába által érintett yék az előrelátható nagy terhek viselésének arányában. A társulat is a kormány nyomására alakult meg 1873-ban, de a munkálatokat a 12 millió osztrák forintra becsült költségek miatt csak kormánybiztos közbejöttével sikerült megindítaniuk és nagy nehézségek árán keresztül vinniük. A Rába szabályozásával egy időben került sor a Rábca, Marcal és a Kisrába szabályozására, valamint a Fertő kiszárítására is. 1859-ben megalakult a Marcal-szabályozó Társulat, majd később a Tóközi védgáttársulat. Ezek idővel beolvadtak a Rábaszabályozási Társulatba (1875). A Rábaszabályozási Társulat lejtmérései szinte egyedülállók voltak a magyarországi vízrajzi szintezések között annyiban, hogy a régi függőrendr szert megtartották, és a társulati lejtmérezett pontok hasonlítósíkja nem a Duna-mappáció alkalmával használt petronelli hasonlítósík volt, amelynek Adria feletti magassága, nadapi rendszerben : 145,352 m, hanem egy ugyancsak Petronell község közelében levő, közel 300 m magasságú domb tetején levő kő felső lapjának magasságát fogadták el a hasonlítósík magasságául. A Rábaszabályozó Társulat hasonlítósíkjának magassága négy különböző rendszerben ismeretes. Ezért ezekből az értékekből az egyik rendszerből a másikba való áttéréshez szükséges kulcsszámok kiszámíthatók. A szóban forgó hásonlítósík magassága a Vízrajzi Intézet szerint ............‘....................................... 299,406 m A. F. az osztrák vízrajzi alapszint szerint..................................... 299,429 m A. F. a nadapi alapszint szerint ................................................... 299,526 m A. F. a Folyammérnöki Hivatal szerint......................................... 299,719 m A. F. A magasságjegyeket első ízben a társulat végleges megalakulásának esztendejében, az 1873. évi ártérfejlesztés alkalmával helyezték el. Ezt a lejt- mérést vállalati alapon végezték. Az alappontok sűrítése az egyes árvédelmi munkákkal kapcsolatosan alkalmilag történt, mindenkor kétszeri szintezéssel. A leírásokból nem tűnik ki, hogy oda-vissza szintezésről van-e szó; vagy pedig egy irányú, kétszeri mérésről, a műszer felemelésével.* A magassági pontok rendszeres ellenőrzésére ez ideig még nem volt alkalom, noha erre kétségkívül nagy szükség volna, különösen a Hanság területén. Ennek a területnek legnagyobb része a szabályozás előtt víz alatt volt. A Hanság-csatorna megépítésével a talajvízszín lényegesen alább szállott. Emiatt bizonyosra vehető, hogy eZ a nagy kiterjedésű, tőzegborította vidék * Némi támpontot nyújt a kérdés megítéléséhez a Rábaszabályozó társulatnak a M. M. F. E. Heti Értesítőjében (1893. évi XII. évf. 210. 1.) megjelent hirdetése, amely szerint a Kisduna és a Lajta folyók jobbpartján 25 000 kát. hóid műszaki ártérfejlesztéséhez lejtezésben jártas mérnököt keresnek. Külön fel kellett tüntetni a térképen az árvíz színe fölé emelkedő területek magassági viszonyait is. 15 Bendefy : Szintezési munkálatok 225
