Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
4. Régi ármentesítő és belvízszabályozó társulataink szintezési munkálatai
erősen kiszáradt, s emiatt tórszínmagassága csökkent.* Sajnos, 1945 tavaszán, a háborús események során igen sok műtárgy megrongálódott, s ezzel kapcsolatban a legtöbb magassági jegy megsemmisült, megrongálódott, vagy legalábbis bizonytalanná vált. Nagyon is szükséges volna tehát, hogy a Hanságon át mielőbb új szintezési hálózatot fejlesszünk ki. A Rábát szegélyező védtöltéseken 1908-ig a régi, kilométerenként elhelyezett, magasságjelző fakarókat ólomgombbal ellátott kövekkel pótolták, azonban ezek beszintezése még nem fejeződött be teljesen. A Rábca szelvénykőmagasságainak kiinduló pontja a Hanság-csatorna betorkollásánál, Rábcakapinál van, és az a magassági rendszer, amelyet ez a kiindulási pont képvisel, a Rábcának a Kisdunába való beömléséig tart. A Marcal folyó és a Marcal belvízcsatorna, a Rábaszentmihályi csatorna, továbbá a Kisduna mentén (mindkét parton), a Hanság-csatorna mentén, szintúgy a Répce árapasztó csatornája és a Kisrába mentén, valamint több más, kisebb-nagyobb csatorna mentén már régi időkben igen sok alappontot tartalmazó magassági alapponthálózat létesült. Sajnos, ezek között rendesen alapozott szintezési kő talán egyetlen egy sincsen. Nagyon sok köztük a K. E. jelzésű, kataszteri felmérésből származó kő, az átereszekbe betonozott gomb, téglacsőáteresz kifolyócsövének teteje stb. Még a legmegbízhatóbbak az épületeken vagy nagyobb tömegű műtárgyakon levő vésett + jelek. Ezeknek áz utóbbiaknak ellenőrző szintezése nagyon időszerű volna, de nem ártana ezeket — már csak tanulmányi célból is, egy-egy olyan nagyobb árvíz levonulása után, mint amilyen az 1954. évi is volt, 3—5 hónap múlva ismételten beszintezni, hogy lássuk, vajon a talaj hogyan reagál ilyen nagytömegű vizek átvonulására. A felsorolt és csak általánosságban említett szintezési vonalakon levő alappontok magassága mind, kivétel nélkül, a Rábaszabályozó Társulat elkülönült petronelli rendszerébe tartozik. Ennek a rendszernek a nadapi országos rendszerhez való viszonyát két győri alappont szolgáltatja. Az alappont leírása I. Rábaszab. Társ. függője n. Orsz. mag. (nadapi rendsz.) m. Hasonlítósík A. f. m. IY. Yízr. magasság A. f. m. Y. Hasonlítósík A. f. Győri püspöki templomon tárcsa .... Győri karmeliták templomán per. tb. A Rába vízmércéjének 0 pontja .... 178,964 182,279 191,843 120,538 6 117,221 0 299,502 6 299,500 0 120,538 117,440 108,055 299,502 299,719 299,898 Fenti kis összeállításból az tűnik ki, hogy a Rábaszabályozó Társulat eredeti lejtmérése igen gondos munka volt. Ha ezekből a függő adatokból (I) a korszerű szintezés magasságaival (II) képezzük a hasonlítósík magasságát (Hl), 2,6 mm-en belül azonos értékhez jutunk. Ha ellenben a későbbi időkből származó vízrajzi magasságokat (IV) vesszük alapul, és ezekből számítjuk a hasonlítósík magasságát (V), a püspöki székesegyház magasságjegyéhez viszonyítva 22, illetőleg 40 cm-es eltérést tapasztalunk. * Ennek bizonyságaként megemlítjük, hogy a Hanság területén, a térszín általános süllyedése következtében, a fák gyökerei néhol egy méternyire is szabadon vannak a felszín felett. Erről Kövér Fidél József: „A Hanyság földrajza” c. munkája jó fényképet is közöl. 226
