Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
3. A Tisza és a többi folyó szintezése. Első kapcsolatunk az Adriával
V A sár helyi ezzel a térképpel tulajdonképpen első ízben valósította meg az országos egységes alapszintet, az Adriai tengerszintre vonatkoztatva. S bármilyen mértékű hibák terhelik is ezeket a szintezéseket, kétségtelen, hogy ez a térkép adott módot első ízben arra, hogy hazánk nagyobb részének valóságos magassági viszonyai felől tájékozódhassunk. Ä szintezéseket, miként láttuk, több kiváló mérnök vezette, és végezte. Ám vitathatatlanul Vásárhelyi érdeme, hogy az egységes országos alapszintet első ízben megteremtette. Ezért nevezték a vízrajzi szintezésekből nyert és az Adriai-tenger színére vonatkoztatott magasságokat Vásárhelyi-féle magasságoknak. A teljesség és a tárgyi igazság kedvéért meg kell jegyeznünk a következőket. Azt a gondolatot, hogy ,,olyan kiindulási értéket kell elfogadni, amely lehetővé teszi az egész ország vízrajzának egységes összehasonlító síkra (alapszintre) vonatkoztatott felvételét”, Huszár Mátyás vetette fel 1820. évi szintezési utasításának 20. §-ban (1. 115 lapon). Vásárhelyi a gondolatot magát tehát Huszártói vette át. Az ő eredeti eszméje annyi volt, és ezért méltán dicsérnünk kell őt, hogy a szóbanforgó ,,kiindulási érték”, azaz vonatkoztatási alapszint, az Adriai tenger szintje legyen. 3.09. WALLANDT VlZSZÍNMÉRÉSI TÉRKÉPE Másfél évtizeddel Vásárhelyi halála után műszaki és tudományos életünkben már nagyon érezhető volt egy megbízható magassági adatokat tartalmazó, legalább tájékozásra alkalmas térkép hiánya. A Vásárhelyi-iéle esetmérési térkép alkalmas lett volna e hiány pótlására, de mivel csak 3 kéziratos példány volt belőle, s ezek közül is kettő még az országos műszaki szervek számára is hozzá nem férhető helyen, feltétlenül valami olyan megoldásra volt szükség, amely ennek az értékes térképnek szélesebb körű használatát lehetővé teszi. Erre a feladatra vállalkozott Wallavdt Henrik országos építészeti felügyelő, amikor 1862-ben „Magyarország vízszínmérési térképe” című, közel 50 oldalas munkája mellékleteként „Magyarország színmérési térképe az ádriai tenger víztükrére alkalmazva” címmel a Vásárhelyi-féle kéziratos műhöz nagyon hasonló térképet (3.15. ábra) jelentetett meg [96]. Ez a 62—78 cm2 nagyságú, kőnyomatú térkép a folyóhálózaton és az 1862-ig megépült vasútvonalakon kívül csak az ország- és megyehatárokat tartalmazza. A megyék nevén kívül csak néhány városnevet tüntet fel. Éppen ezért nagyon áttekinthető. Gondos tanulmányozás után megállapítható, hogy a Wallandt-féle térkép, ami a vízrajzi szintezési adatokat illeti, a Vásár helyi-féle esetmérési térkép másolata. Ettől csupán annyiban tér el, hogy a fentieken kívül tartalmazza még a Pettau és Budapest, a Székesfehérvár és Ószőny, a Budapest és Pozsony, Budapest és Szeged .közötti vasútvonalak mentén meghatározott magasságokat is. A Vásárhelyi-iéle térkép magasságai pontosan azokkal az értékekkel kerültek át Wallandt színmérési térképére, amelyekkel az eredetin találtatnak. Ezzel szemben a vasutak menti magasságok az előbbiektől 8 —10 lábbal (2,80—3,00 m) eltérnek. Emiatt pl. a Balaton déli partján az egykori Déli Vasút pályaszintje mintegy 2,50—2,80 méterrel alacsonyabbnak mutatkozik a Balaton tó víztükrénél. 215
