Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
3. A Tisza és a többi folyó szintezése. Első kapcsolatunk az Adriával
közt létezik : és mint illenhez szabad csak a’ Duna színmérése számjegyeit (Cotten) hozzáadni, hogy ez a Tenger vízszínére vonatkozzék. — Budán, November 64u 1846. Massányi m. p. — Megvizsgáltam Keczkés m. p.” Ez a néhány kiragadott idézet világítja meg az Adria középtengerszintje és a magyarországi ,,vízszínmérések” közötti hiteles kapcsolat módját. Mindenekelőtt az világlik ki belőle, hogy amíg a Dráva a Duna szintezéséhez szorosan kapcsolódott, tehát a drávamenti magasságok petronelli függőkben adódtak, a Száva szintezése nem 'petronelli rendszerben történt. A két rendszer közötti összefüggést a 3.11. ábra világítja meg. Tisztáznunk kell még, hogyan történt szintezési hálózatunknak ez a legelső csatlakozása az Adriához. A legelső és legtermészetesebb gondolat az 3.12. ábra Részlet Vásárhelyi Pál esetmérési térképéből : csatlakozás az Adriához. (Rajzi kivonat az eredeti térképről) volna, hogy a fiúméi vízmércénél. Erről azonban az egykorú feljegyzésekben sehol sem történik említés. Vauthier szerint ,,a’ . . . színmérés ... az Adriai tenger tükrétől indíttatott ki . . [87] (3.12. ábra). Wallandt erről a munkáról így emlékezik meg : ,,. . . a Kulpa folyó lejtmérése alkalmával a Louiza-úton át Fiume mellett, az adriai tenger vízszínével is összeköttetvén . . .” [81]. Wallandt 53. a. id. munkájához csatolt térképen, amelyről alább részletesebben szólunk, határozottan látható, hogy a szintezési vonal a várostól délre, mégpedig a Fiume és Buccari közötti távolság harmadában érkezik a tengerpartra (3.15. ábra). Ezek az irodalmi emlékekből valóban kiolvasható adatok. Ezzel szemben nincs egyetlen írott utalás sem arra, hogy a fiúméi vízmércéhez csatlakoztak volna, még kevésbé arra, hogy a középtengerszintet fogadták volna el a szintezés alapszintjéül. (Kérdés, volt-e már abban az időben az Adria lcözéptengerszintjére a fiúméi vízmérce leolvasásai alapján számított érték.) Ezek után a magunk részéről azt tartjuk, hogy az Adriához való csatlakozás — legvalószínűbben — úgy történt, ahogy más alkalommal a folyók 14 Bendefy : Szintezési munkálatok 209 1
