Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

Bevezetés

1 hüvelyk = 4 vagy 5 ujj ; ennek megfelelően 1 ujj = 4,8 vagy 3,8 mm ; 1 ujj = 4 vonás ; 1 vonás = 1,2, illetőleg 0,95 mm [4],

Egyenesen bámulatos, hogy Egyiptomban 2000 évvel ezelőtt tisztán gyakorlati tapasztalataikra utalva — ilyen elsőrangú szintező- és szögmérő műszereket tudtak szerkeszteni és építeni.

0.5. ábra

A ohorobates használata. (Bendejy rekonstr.) a) Magasságmérés (lépcsős mérés). b) Átállás másik műszerállásba (Dongó György rajza)

Kr. e. 15-ben jelent meg Pollio Vitruvius „De architectura libri decern” c. műve [5]. Az érdemes mérnök ebben Heron dioptrái mellett említést tesz egy ,,libra aquaria” elnevezésű szintező készségről, amely — Oltay szerint— talán valamely vízen úszó test lehetett. Ha vízszintes réssel készült dioptrák is voltak rajta, szintezésre bizonyára alkalmas volt.

Vitruvius említ még egy choróbates nevű szintező készséget is. Állítólag a római katonai (egyben útépítő) mérnökök leggyakrabban ezt a „műszert” használták [6] (0.5a és b ábra). Már méreteiből következően is nagyon nehézkes szerszám lehetett. Felső lapjának élhossza 6 m volt. A két oldallap magas2*

19