Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
3. A Tisza és a többi folyó szintezése. Első kapcsolatunk az Adriával
értékből induljon. Így pl. Fodor János mérnök, az 1845. évről szóló „Végleges Jelentés’’-ében ezt írja : „ . . . A’ Szinmérési adatok kiszámítása Tettes igazgató ur szóbéli meghagyása szerint történt. A vonal kezdő pontjánál 100 láb vétetett fel, és a’ mellékelt alappontoknak is tsak azon ideiglenes kottáji bé Írva vannak..[18]. Ez az oka annak, hogy a mérnöki jelentésekhez csatolt alappont jegyzékekben következetesen két magassági oszlopot találunk. Egyik az „ideiglenes kótákat” tartalmazza fekete színnel, a másik az „állandó kótákat” vörös színnel. 1845-ben a Duna-Térképészetet megszüntették, és örökét a Tisza- Térképészet vette át. Ez alkalommal, miként Ferleberg G. mérnök írja, ,, . . . a Duna Térképtár kezdetével annak rakhelyére a’ volt Tisza Térképészeti irodából az útzára szolgáló két nagy szoba czélszerűbbnek találtatván, a’ Tisza Térképészeti intézet a’ volt Duna Térképészeti iroda lakhelyére 1845lk évi November hó elején áttétetett” [19]. Ez a budai hivatal volt korábban a Duna-, most a Tisza, valójában azonban az egész ország szintezésének központja, ahol a mérnökök telenként .......a’ színmérési vonalok berakásával ; nem különben a’ lejtmérési pontok’ C ottáinak az Adriai tenger víz színére redukálásával . . . foglalkoznak” [20]. (Hogy mi módon, arra alább térünk ki részletesen.) A Tisza mentén az 1843 —1847-es években kiszámított magasságokat kell a Lányi-íéle szintezés végleges magasságainak tekintenünk. Erről tanúskodik az a jelentés is, amelyet Massányi J. és Zelenlca L. terjesztett 1847. okt. 11-én Széchenyi István elé. Széchenyi ugyanis mint a Körösök szabályozásának kir. biztosa . . . újból összeíratta az összes, a Körösökre vonatkozó térképeket, iratokat, szelvényeket, jegyzőkönyveket stb. Az elkészített kimutatás, az előzőnek pontos másolata, mely ,, . . . olly alázatos megjegyzéssel terjesztetik föl... , hogy a’ Tisza folyóra vonatkozó minden vízmérési adatok a’ Kir. Tisza mérési osztály által sokkal később eszközölt fölvételek közt pontosabban találtatnak . . [21]. Mindenesetre úgy vehetjük, hogy 1846. dec. 1-éig a Tisza szintezését Lányi mérnökei befejezték, sőt ő e napon kelt jelentésében [22] ennél jóval többet mond : ,, . . . Minekutánna a’ Tisza és Maros folyók körüli vizmérések a’ Tisza Térképészeti Kar által bevégeztettek ...” Sőt időközben a Tisza mentén dolgozó mérnökök 1841-ben elvégezték a Dunaharasztitól kiinduló és Csongrád, illetőleg Szeged tájékán torkolló, tervezett Duna—Tisza-csatorna szelvényének újabb, szabatósabb szintezését is [23], 1839-ben pedig a Pest és Debrecen között építeni tervezett vasút nyomvonalát szintezték végig. Erről tanúskodik Lányi S. aláírásával ellátott két levél, valamint a hozzájuk csatolt „.Niveau Protocoll Extract aus dem im Jahre 1839 behufs der Projects zur ung. Central Eisenbahn und zwar in ihrem 2ten Theile von Pest nach Debrezin brinkten Nivellement. . [24]. Ennek az eddig teljesen ismeretlen munkálatnak anyagából néhány magassági alappont adatát alább közöljük. Szolnok, Mária-szobor a főutcán, a Zagyva hídja és a gyógyszertár között. Az alapzat 2ik lépcsője : —42' 1" 4"' A szolnoki templom főbejárati ajtajának küszöbe : —35' 2" 5'" 191
