Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

3. A Tisza és a többi folyó szintezése. Első kapcsolatunk az Adriával

Farmos, a Hajta mellett. A temetőben vörösmárvány síremlék Koppauer Ignác sírján. A sír egy öllel nyugatra van a temetői nagy feszülettől. Hogy a +41' 9” 0"' méret hova vonatkozik, azt a 3.02. ábrán nyíl jelöli (A).

Mihálytelek, a Zagyva mellett. A közút terméskőből épült hídján (3.03. ábra) a nyíllal jelölt (A) felület : —20' 2'' 6"'

A mihályteleki templom főajtajának küszöbe: —17' —6'' —6'” és — 17' 5" 7'" (Úgy látszik, az ajtó két oldalán mérve.)

Koponyáén csárda Margittá puszta közelében, a Tisza partján. A konyha bejárati küszöbe : —20' 0'' 2'''.

Csárda Balmaz Újváros határában, a Hortobágyon. Az északkeleti ablak padkája : —16' 6" 5"'.

Debrecen, evangélikus kórházi templom a város közelében. A toronyajtó küszöbe : + 106' 7" 3'".

Ezt a néhány legfontosabb adatot azért adom közre, hogy a nyomozás szélesebb mederben megkezdődhessék annak megállapítására, vajon milyen alapszintre vonatkoznak. Látszik ugyanis, hogy a magassági értékek előjele változik. Az alapszint tehát csakis valamelyik folyami vízmérce 0 vonása lehet. Nagy valószínűséggel a régi budai vízmércét gyanítjuk.

A munkálatok előrehaladásáról Lányi minden év végén kimerítő jelentést

3.02. ábra készített [25]. Kiemelkedő érdekességű az

1846. aug. 1-én kelt, 22 oldalas, részletes jelentése, amelyben áttekintést nyújt a Tisza Térképészet egész múltjáról [26].

A Tisza Térképészetet, írja Lányi, a Helytartótanácsnak 1834. évi március 4-én kelt 6602. sz. rendelete hívta életre. „Az Orsz. Építészeti Főigazgatóság részéről elrendelt sok mellékmunka azonban elvonta az erőket a fő feladattól. A Maros felvételét kezdettől fogva egybekapcsolták a Tiszáéval. A Tisza Térképezésen tehát nemcsak egyedül a Tiszát, hanem a hasonlóan kivitt Szamos, Bodrogh, Latorcza, Ungh, Borsova, Szernye, Ondóvá, Topolya, Hernád és Sajó, sőt még a Maros folyó térképészetét is kell érteni Szegedtől Erdély ország határáig . . . Valóban egy óriási, a Budai délkörre vonatkozó és háromszegmérési határozásokra alapított, a’ Tisza Térképészeti mérnökök által kivitt víz helyzeti és vízmérési felvétel, melly 43894/100 négyszög- mérföldbül álló területet foglal, és mellyből a’ reája fordított szorgalmat és erő-feszítést megítélni lehet.”

Kimutatja az alábbiakban, hogy rendkívül sok, az egész ország területére, a Lajtától a Vaskapuig terjedő térképészeti és rajzi munkákkal terhelték és terhelik állandóan a Tisza Térképészetet, emiatt nem is tudják adott határidőre befejezni a munkálatokat, csak akkor, ha rendeletileg megszabják, hány személy az, aki nem foglalkoztatható semmi egyébbel, csakis a Tisza felvételével.

92