Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

2. Szintezési munkálatok a Duna mentén

a 3-iknak számító három oszlopba kerülnek azok a magasságkülönbségek, amelyeket a vízitáblákra vonatkozóan határoztunk meg ; a 4-ik tartalmazza a vízitábla magasságokat; az 5-ik a megjegyzésnek a helye.

(Minderről a továbbiakban igen bőven ír.)

12. §. Parimagasságmérés kiemelkedő partokon, mélységmérés hossz-szelvények készítéséhez.

A szintezéssel egy időben kell a víztükröt pontosan bemérni, mégpedig a partok hosszában, bizonyos távolságonként vagy pedig fixponttól fixpontig, ahogy a szintezés előrehalad.

2.09. ábra

Magas partok bemérése

Ott, ahol a partok kedvező alakúak, homokos strand, lapos zátony vagy kavicspadok szegélyezik a partot, nem jelent nagyobb feladatot a víztükör magassági felvétele. Cöveket verünk le, hogy teteje színei jen a víztükörrel, ráhelyezzük a szintezőlécet, és máris leolvashatjuk, egy időben a folyómenti szintezési fővonal mérésével, külön fáradság nélkül.

Magas partoknál más az eljárás (2.09. ábra). Itt szükségünk van egy 5 láb magas keresztlécre (A), és egy másik, bosszú lécre (B). Ez utóbbinak hossza attól függ, milyen magasak általában a partok. Ezt a lécet vagy melléakasztott függővel, vagy kézi (lécállító) libellával tesszük függőlegessé.

A 2.09. ábra tökéletesen magyarázza az alkalmazandó eljárási módot, amely azon alapszik, hogy

be — ac = ab = ik.

171