Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

2. Szintezési munkálatok a Duna mentén

A parton álló figuráns mérnök B léc tetejét beinti, hogy egy síkban legyen az (aa) síkkal ; amikor ez megtörtént, leolvassák a lécet a k pontban. Minthogy B léc számozása felülről lefelé halad és az (ac) távolság egyszer s mindenkorra ismeretes, mert nem egyéb, mint az A keresztléc 5 lábnyi magassága, a keresett partmagasság :

ik = (leolvasott k érték) — 5 láb.

Mindezt eléggé körülményes leírásban olvashatjuk az eredetiben, majd a hossz-szelvényfelvétel módjának ismertetése következik. Ez a tisztára vízrajzi érdekességű rész bennünket pillanatnyilag nem érdekel.

13. §. A magassági értékek kiszámítása.

A mérési jegyzőkönyvben fellelhető anyag kényelmesebb kezelése és a gyors áttekintés biztosítása végett még a terepen el kell készíteni az ún. „Magasságok táblázatált” (Cotten-Tabella) és az előzetes törzskönyvet (Feld- protocoll).

Képzeljünk el egy vízszintes síkot a szintezendő terület felett. A szintezés kezdőpontja ettől a síktól bizonyos távolságra van. A szintezőlécen tett leolvasásokat algebrailag kell hozzáadni a kiinduló magassághoz.

Három fogalmat tisztáz : hátra-leolvasás (Visirhöhe rückwärts), amelyet a kiinduló magasságból (vorhergehende Gotte) le kell vonni, és előre- leolvasás (Visirhöhe vorwärts), amelyet ugyanahhoz hozzá kell adni. Minden egyes műszerállásnál előírja a kötőpont magasságának számítását. A kötőpont magasságát „maradék” (Rest) szóval jelöli. Például :

Kezdőpont

S° 1 = 395'

7"

3 2/12"'

3

11

10 2/12

hátra-leolvasás

Maradék

391

7

5

4

3

előre-leolvasás

Alappont 2

2 = 395

10

11%

3

7

1 S7l2

hátra-leolvasás

Maradék

392

3

9 10/l2

(és így tovább)

A példához azt a megjegyzést fűzi, hogy lejtőben, esésnél az előjel pozitív, emelkedésnél pedig negatív.

14. .§. Hogyan készítsünk hossz-szelvényt a magassági 'törzskönyv adatai alapján.

(Igen részletes utasítás folyók hossz-szelvényének elkészítésére oly módon, hogy a fenékvonal, a kis-, közép- és árvízszín, valamint a jobb-'és balpart vonala egyaránt rajta legyen a szelvényen.)

15. §. A folyam térképének helyesbítése és a valóságos szintezési vonal felvétele.

Miután a tulajdonképpeni szintezés megtörtént, és a szintezési vonal a lejtméretezett pontokkal készen áll, a mérnöknél levő 1" — 200° léptékű térképen a valóságos szintezési vonalat (Niveau Trace) bemérés alapján fel

172