Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
2. Szintezési munkálatok a Duna mentén
Bi sére és kiküszöbölésére szolgálnak a vizitáblák (Wassertafeln), amelyeknek beszintezésével a hibák kiütköznek.* Ezután kerül sor a hosszszelvény legmélyebb mederfenékpontjának felvételére. Az asszisztens mérőasztallal meghatározza a legmélyebb pont helyét, a mérnök pedig közben a szükséges szintezést végzi el. (A továbbiakban a szondázásról rendelkezik még bővebben.) 6. A kézikönyvek és szintezési táblázatok beosztása 8. §. A kézikönyvekben az első oszlop tartalmazza a műszerállások sorszámát ; a második a tárcsák magasságát láb, hüvelyk és vonal mértékben; a harmadik a magasságkülönbségeket; a negyedik a vízszínmagasságokat; az ötödik megjegyzéseket. A továbbiakban a kézi jegyzőkönyvek beosztásáról, a magasságkülönbségek kiszámításáról stb. ír, bőséges példákkal világítván meg a dolgokat. 7. Függelék 9. §. a) Mivel olyan széles folyónál, mint a Duna, a folyam egyik partján szintező mérnök mit se tud a másik parton dolgozóról, éppen azért szükséges, hogy minden, a helyi viszonyokra vonatkozó feljegyzést megtegyen mindegyik mérnök a naplójában. b) A léctávolságok kimérése közben fel kell jegyezni, hol vannak árkok, hidak, hozzáfolyások, házak, községhatárok. Kérdezősködni kell a legmagasabb árvizek felől, ezeket az adatokat is fel kell jegyezni. c) Magas partok mentén mind a vízszín közelében, mind a partok legmagasabb pontján szintezési vonalat kell vezetni. d) A szintezést fixponttól fixpontig kell végezni; ott számszerűen is le kell zárni, és a műszerállások számozását is újból kell kezdeni. e) A jegyzőkönyv „Megjegyzések” (Anmerkungen) rovatába fel kell jegyezni a talajnemeket, legalábbis a legkisebb vízállás szintjéig. Ezt részben próbagödrökkel, részben utánaérdeklődés alapján állapítsuk meg. f) Ami a víztükör szintjének rögzítését illeti, ezt a lehető legnagyobb körültekintéssel és szigorúsággal kell elvégezni. g) A szintezési vonal kitűzését végző egyén kötelessége egyidejű felvételt készíteni a malmok állomáshelyéről, és arról is, hogy — amennyiben változtatni szokták volna helyüket — hol szoktak tanyázni. * Az 1830. év jórészt még mindig a Duna-háromszögelés befejezésével telik el, bár a szintezést előkészítő munkálatoknak is van némi nyoma. Ezek közt legértékesebb az a töltéstervrajz, amelyet a Pozsony és környéki területek védelmére Erdélyi József készített 1830-ban, igen sok magassági alappont részletadatával [12], Végre, 1831-ben megkezdődött a Duna szintezése is. A munkálatok kiindulópontja az alsó-ausztriai Petronell községtől nyugatra, a Duna bal* Az említett „vizitáblák” (Wassertafeln) gyúródeszkához hasonló apró tutajok. Ahol a vízszín magasságát óhajtották szintezéssel megállapítani, a táblákat a folyó színére helyezték, és ezekre helyezték rá a szintezölécet. 154
