Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
2. Szintezési munkálatok a Duna mentén
partján, a község középpontjától 1164 öl, azaz 2207 m távolságban levő I. sz. szelvénykő (Fixpunkt I.) volt. Ennek magasságát önkényesen 10'—0"—0'"-ban vették fel függő értékben, azaz a rendszer alapszintje 10 lábbal az I. sz. szelvénykő felső lapja felett volt. (Méterben : 3,161 m, Adria felett pedig : 145,069 m a Stabiles Netz rendszerében, és 145,352 m nadapi rendszerben.) Fontos tudnunk, hogy azzal az elszigetelt (más szóval : relatív) magassági rendszerrel, amelynek alapja a petronelli 1. sz. szelvénykő felett kerek 10 láb magasan felvett hasonlítósík volt, a múlt század végéig a Duna völgyében végrehajtott vízrajzi magasságmérések eredményeinek feldolgozásánál szinte mindenütt találkozunk. Erről az ún. petronelli rendszerről 1950-ig semmi közelebbit sem tudtunk. Ekkor a Doletsko-féle lejtméreti pontok protokollumának (1. az V. részben) bevezetőjében azt a megjegyzést találtam, hogy a Vásárhelyi-féle pest—budai pontok „...a Duna Petronell melletti vízállásmutató sempontja alapján 1840. évben lejtméreteztettek . . .” Ennek a kitételnek nyomán feltételezhetjük, hogy Vásárhelyi Petronell- nél valamiféle osztrák magasságméréshez csatlakozott, a helybeli vízmérce 0-vonásának közvetítésével. Az is lehetséges azonban, hogy a petronelli vízmérce Vásárhelyi idejében még nem volt meg, hanem valamely későbbi időpontban kapcsolták be a Vásárhelyi-féle magassági rendszerbe. Mindenesetre megémlítjük, hogy a Vásárhelyi-féle protokollum első lapján találunk egy bejegyzést Petronellnél a „Gotten des Wasserspiegels nach Reduction auf dat. Í7-ten October 1834” c. rovatban : 22'—5"—-7"'. (Átszámítva: 7,101 m. Ugyanez Adria felett : 141,395 m nadapi rendszerben.) Petronell az egykori magyar határtól, Dévénytől 12,2 km távolságban van. Hogy miért kezdték itt a munkát, és nem a magyar államhatárnál, annak komoly oka volt. Az osztrák részről végzett vízrajzi felvételek ugyanis, Petronellig terjedtek, s a magyar mérnököknek előbb pótolniuk kellett a Petronell és Dévény közötti szakaszon hiányzó adatokat. Hogy Petronelltől Pozsonyig mindkét parton végeztek-e szintezést, nem tudtam megállapítani. Annak azonban már van nyoma, hogy Ketse Ferenc önálló inzsellér 1831. január 6-án de. 10 órakor, majd január 7-én 8 és 11 óra között, Pozsony városánál a fixpontok magasságát „átszintezte” a túlsó oldalra. Ehhez a művelethez felhasznált egy kis szigetet is, amely ott volt a város alatt, és ahhoz tartozott. A szintezést nem úgy hajtotta végre, ahogy azt manapság elképzeljük, hanem a magasságot a Duna vízszínével vitte át. Vagyis mindkét parton az Utasításban említett vizitáblát vette segítségül, erre állíttatta a szintezőlécet, a vízszín magasságát pedig változatlannak vette. A vízszín állását mindkét napon a pozsonyi vízmércén ellenőrizte, s mindkét alkalommal egyezőnek, éspedig 1'—7''—6"'-nak találta. Ugyanezekben a napokban Forberger Sámuel a dévényi vár tövében végez teljesen hasonló munkát. Mindkettőjük eredményei az ügyiratokhoz csatolt, IA jelű „Niveau-Fixpuncten Tabella” c. összeállításban találhatók. Forberger a dévényi vízmércét használta, leolvasott értékei is elütnek a pozsonyiétól [13]. A szintezés üteme részleteiben a következő volt : 1831-ben elkészült a Petronell—Dévény—Gutor közötti rész, 1834-ben elkészült a Gutor—Vének közötti rész, 155
