Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
2. Szintezési munkálatok a Duna mentén
krétával teendő jellel meg kell jelölni, s egyúttal a víz színétől számított magasságát is szabatos szintezéssel meg kell határozni. A jegyzőkönyvbe a szintezési adathoz a mérés időpontját is fel kell jegyezni év, hó, nap és óra megadásával. A szóban forgó előmunkálat közben állandóan figyelni és jegyezni kell a folyó vízszínének változását, hogy végül a szintezett pontokkal kapcsolatos redukciók elvégezhetők legyenek. E célból Pozsonyban, Komáromban, Budán és Péterváradon vízmércék állnak rendelkezésre, közben pedig 5—5 mérföldenként ideiglenes vízmércéket kell létesíteni, s azokon a vízállás napi változásait ellenőrizni kell. A vízmércéken tett leolvasások közötti különbséget mérföldenként lineárisan kell elosztani. Ha pl. az egyik vízmércén a vízállás 2,0 hüvelyk, az 5 mérfölddel távolabbi vízmércén pedig 3,0 hüvelyk, akkor a vízállás az egyes, mérföldenként levert karóknál vagy épületeken levő fixpontoknál: 2,2 —2,4—2,6 . . . stb. hüvelyk lesz. 2. Szintezőműszerek 4. §. A közismert Voigtlánder-íéle műszerek szintezőlibellával (Luftblase) és távcsővel vannak ellátva. Igen nagy szabatossággal állíthatók be a vízszintes iránysíkba ; nagyon egyszerűen igazíthatok (szabályozhatók), s kezelésük is nagyon könnyű. Ezáltal a munka gyorsasága biztosítva van. A műszer hibáinak kiigazítására — használatba vételük előtt — mindenesetre egy kis időt kell szánni. A kiigazítás módját minden térképező egyénnek gyakorlatilag mutatjuk be. Minthogy az Orsz. Építészeti Főigazgatóságon több igen jó műszert tárolnak, a Duna szintezéséhez ezeket vesszük igénybe. Azt a nehézséget, amely minden műszerállásban fellép, s ami abból áll, hogy a műszernek* a szintezőléceket (Visirtafeln) 90 fokot megközelítő szögben kell találnia, minden gondolkodó geométer le tudja küzdeni. A szintezési vonal pontos felvételét mérőasztallal kell végezni, mégpedig tájoló (Compass) segítségével, ún. ugró-állások módszerével. A hosszszelvények felvételéhez szondarudat kell készíttetni. Csónakokról gondoskodni kell. 3. Szintezési módszerek 5. §. A legegyszerűbb és leggyorsabb szintezési módszer az ún. középütt elhelyezett műszer állásokból való szintezés. Ennek a módszernek az a kiváló előnye, hogy igen könnyű középértéket képezni és nem kell számítási korrekciókat alkalmazni. Ha pontosan észlelünk, a középértékek ellenőrzésével nem kell vesződnünk. Noha csak ezzel a módszerrel ajánlatos és kell szintezni, mégis félnaponként ellenőrizni kell, vajon szintezésünk helyes-e, vagy sem, vagyis tulajdonképpen azt, hogy szintezőműszerünk igazított állapotban maradt-e vagy sem. Az ellenőrzést úgy végezzük, hogy a magasságkülönbséget középütt állva, szigorúan azonos léctávolságokkal határozzuk meg, majd távolabb megyünk a középtől, és egyenlőtlen léctávolságok mellett figyeljük a magasság- különbségek alakulását. Nagyon kell ügyelni arra, hogy a műszerek mindig kiigazított („fehlerfrey”) állapotban legyenek. * Helyesen : a távcső irányvonalának.
