Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

2. Szintezési munkálatok a Duna mentén

Ilyen körülmények között készült el 1829. október 19-i keltezéssel a második, nagyértékű szintezési utasítás [11], amely a Huszár-féle első utasítás óta eltelt kilenc esztendő gyakorlati és tudományos tapasztalatait igyekszik értékesíteni a sorra kerülő Duna-szintezés számára. Ez a 22 oldalra terjedő, német nyelvű, kéziratos szintezési utasítás Vásárhelyi Pál műve. Címe :

Instruction für die Donau1 Mappierungs-Individuen zum Behufe der bey dem Donau-Strome vorzunehmenden hydrometrischen Messungen.

Kivonatos magyar fordítását az alábbiakban adjuk.

1. §. A legnagyobb szabatosságú vízrajzi felvétel biztosítása végett a Duna folyam felvétele alkalmával a térképező mérnök uraknak e nagyon fontos munkálat során az alábbi előírásokhoz kell tartaniuk magukat.

Elüljáróban feltételezzük, hogy a térképező mérnök urak ismerik a szintezést, a keresztszelvényfelvételek és a sebességmérés elméletét, ugyanúgy az e célra szolgáló műszereket, azok kezelését, éppen ezért ebben az utasításban ezekre a részekre nem térünk ki, hanem az I. részben a szintezéssel és a hossz-szel vényfel vétel, a II. részben a keresztszelvényfelvétel és a sebességmérés módjával foglalkozunk.

/. Szintezés és hosszszelvény felvétel

2. §. Itt tárgyaljuk 1. a szintezési fixpontokat; 2. a műszereket;

3. a szintezési módszereket; 4. a léctávolságok meghatározásának módját;

5. a segédszemélyzet és egyéb asszisztensek tennivalóit ; 6. a jegyzőkönyvek és egyéb szintezési táblázatok készítésének módját; 7. a függelékben pedig még néhány ide vonatkozó megjegyzést teszünk.

1. Szintezési fixpontok

3. §. Mielőtt a Duna folyam szintezéséhez kezdenénk, legelőször is annak mentén, mindkét parton, mérföldről mérföldre fixpontokat kell létesíteni. Erre a célra a folyótól nem nagy távolságban levő, jó karban levő, alkalmas épületeket (soliden . . . Gebäude), hidakat, szobrokat, templomokat stb. kell kiszemelni.

Ilyenek hiányában 5 arasz (53 cm) hosszú, 8 hüvelyk (21 cm) vastag karókat kell készíttetni, s ezeket alul két keresztléccel ellátva úgy kell a földbe beásni, hogy 1 arasznyi álljon csak ki belőlük. Ezenkívül e karó közelében le kell verni egy másik, 1 y2 arasz hosszú és 2 hüvelyk vastag cöveket figyelmeztetőnek, majd a fixpont-karót be kell temetni, hogy rejtve legyen. A jelül szolgáló cövektől való távolságát, valamint helyszínrajzát a törzskönyvben (protokollban) fel kell jegyezni, hogy a helyszínen kevés idővel és fáradsággal fellelhető legyen. Ezeknek a cövekeknek és karóknak a helyét igen nagy körültekintéssel kell megválasztani, mert megesik, hogy haragból* vagy játékos kedvtelésből elpusztítják azokat.

A szintezési fixpontok jegyzőkönyvében a kiszemelt épületekről és az elhelyezett karókról kimerítő és pontos helyszíni leírást és helyszínrajzot kell készíteni. Az épületeken a kiszemelt fixpontokat keresztvésettel vagy vörös

* A mérnöki munkában, különösen a nemesség tagjai közül sokan, az osztrák elnyomás megnyilvánulását vélték felfedezni, ezért a mérnöki jeleket szándékosan pusztították.

151