Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

1. A szabatos szintezési munka kezdete hazánkban. A Körös-vidék szintezése

szőr 4 vonaltól [8,8 mm] 0-ig nagyon változik. Sok helyütt, lejtmórő nélkül azt a megfigyelést tennők, hogy az esés negatív, azaz valósággal visszafelé folyik a folyó, de mindig csak az egyik parton. Természetesen a másik parton annál élénkebben folyik a víz. A visszafelé folyás néhol 300—400 ölnyi hosszúságú darabon is tart. Ebben a sok természetellenesen hosszú kanyar a hibás. Az esés szabálytalanságát a zátonyok is okozzák. A Tisza és a Hortobágy mentén a lejtmérósi műszerállások teljes száma : 3085. A szintezett távolság teljes hossza több mint 320 000 öl, tehát több mint 80 német mérföld.”*

„A Tisza, a Hortobágy és a szomszédos területek vízrajzi térképe”

„Az utasítás első pontja értelmében ezt a térképet sok, már előzőleg is kéznél levő, az illetékes uradalmak magánbirtoktérképéből állították össze. Ezeket részben helyben olajpapírra másolták, és később redukálták. De néhány vidékről, amelyeknek rajza pedig nagyon fontos lett volna, nem szerezhettek ilyeneket, mert még az uradalmaknál sem voltak meg. Az ilyen területeket,, mivel új földmérési felvételt nem engedtek meg, a vízrajzi helyzetrajzokon fehéren hagyták. Ezek közül egyesek, mint pl. a Kunság határán levő részek, leginkább a Tiszavidék és a Hortobágy összeköttetésének megrajzolásához is szükségesek lettek volna, mások, mint kiegészítő részek, ehhez a térképhez: tartoznának.”

„Az e téren mutatkozó hiányt bizonyos fokig úgy igyekeztek pótolni,, hogy az utasítás 11. pontja értelmében nemes Szabolcs megyének Sexty úr által készített térképéből lemásolták, és ezeket is átvitték a térrajzra.”**

„Az egyes ilyesfajta térképek, amelyeket a földesuraknál másoltak,, valamennyien más-más méretarány szerint készültek, tehát valamennyit egy és ugyanarra a mértékre kellett vonatkoztatni.”

„Az Alsó-Tiszavidék vízrajzi részlettérképének két részlete, amelyet a nemes királyi magyar Helytartótanács kegyesen leküldött, 1" : 500° méretarányban készült, s az utasítás 1. pontja értelmében az összes többit is eszerint kellett volna megrajzolni. Ám nemes Borsod megye akkori rendes mérnöke,, aki az utasítást fogalmazta, először maga is 1” : 200° méretarányban készítette el, az összes, ebben a megyében levő, vízrajzi vonatkozású terület valamennyi térképét. Ezeket — a térképi munka folytatása végett — alulírottnak: adta át olyan értelmű, csatolt nyilatkozattal, amely szerint az első méretarányban (1" : 500°) készített térképen a bemért pontok minden lejtméreti adatát feltüntetni lehetetlenség, s abból az árvíznek kitett területek nagyságát se lehet kellőképpen kiszámítani. Ez természetesen igaz, és e jelentés aláírója hivatalosan engedelmeskedvén, az összes terület térképét 1": 200° méretarányra redukálta. Persze, még nem tisztították meg ezeket, egyébként azonban már valamennyi redukálva van, és — mivel nem volt megengedve, hogy bármi* Kb. 607 km.

** Sexty András nemes Szabolcs vármegyének hites mérnöke. Működése az 1780' körüli időktől válik jelentőségteljesebbé. Ekkoriban készült el ITajdú és Szabolcs megye térképével, majd a szabolcsi falvakról (pl. Fényeslitkéről) készít egyes térképlapokat.

Legnagyobb szabású alkotásai azonban vízi térképei. Az északkeleti Alföld vízállapotait feltüntető térképírói tevékenysége a Beszédest, Huszárt és Vásárhelyit megelőző időkben talán az egész országban a legnagyobb. Nevét több ízben Sexti alakban írva is találjuk.

136