Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
1. A szabatos szintezési munka kezdete hazánkban. A Körös-vidék szintezése
4. Fluvii, Rivi, Stagna Paludes et derelicti alvei Regionis Crisioruin. Scala 1" = 2000°. Az összekapcsolás munkájának eredményéről az Orsz. Építészeti Főigazgatóság irattárában vajmi kevés adat maradt reánk. 1949 őszén azonban — az Orsz. Vízügyi Hivatal pinceraktárában — sikerült ráakadnom Holecz Andrásnak kizárólag erről a munkálatról szóló beszámolójának eredeti példányára [202]. Ezt a német nyelvű leírást Holecz 1828. június 10-én Miskolcon keltezte, már mint Borsod megye rendes mérnöke. Tudósítása tehát elég friss keletű volt. Legfeljebb 3 — 4 évre tekint vissza. De magán az írásművön is érezzük, hogy nagyon élt az íróban az egykori személyes élmények és benyomások emléke. Az alábbiakban Holecz András „Tudósító s”-ának magyar kivonatát adjuk, elhagyván a szintezési tárgykört nem érintő részeket. Tudósítás a Tisza folyónak Burától Tokajig végrehajtott lejtméréséről és a Hortobágy [fólyónak] Tirimpótól Ágotáig való lejtméréséről, valamint ezeknek a folyóknak és az itt található területeknek vízrajzi térképéről, ugyancsak hossz- és kereszt- szelvényeiről, s végül a Tisza folyó vízemésztéséről. „Ennek a műveletnek végrehajtása céljából először is arra tettek kísérletet, hogy a vízmércékben mutatkozó teljes hiányt bizonyos fokig azáltal pótolják, hogy a Tisza vízszintjét egyes, a Tisza medrébe már előzőleg erősen bevert karókon több helyütt, éspedig Buránál, Ősegénél, Polgárnál, Dadnál, Tiszalöknél és Tokajnál egy és ugyanazon időben (1823. aug. 20-án reggel 8 órakor) megfigyelték. Ezeket a (karókon bemetszéssel megjelölt) pontokat azonnal bemérték és bevették a lejtmérési pontjegyzékbe. Csupán a polgárit és a tiszalökit ragadta el a víz, még mielőtt a lejtőzéssel odáig értek volna.” „A Tisza lejtmérése — a legfelsőbb parancs következtében — a burai templom ajtóküszöbénél, a nemes országos építészeti főigazgatóság által ... közzétett 453'—8'— 7 3/4'"-as értékkel [143,412 m], vagy a Huszár-féle lejtőzés alapján, amelynél a hasonlítósíkot Szegednél 50' lábbal [15,804 m] a legkisebb vízszint alatt 96'—3"—41/i'"-al [30,432 m] vették fel, vette kezdetét.” „Megjegyzés. Helytelen értelmezések elkerülése végett elöljáróban meg kell jegyeznem, hogy az említett (burai) templom ajtóküszöbét először 45T— 2"—41ji'"-es értékkel [142,614 m], vagy a Huszár-féle hasonlítósík alapján 98'—9"—7sli'" értékkel [31,230 m] adták meg. A lejtmérést tehát ezzel (az utóbbi) kiinduló értékkel kezdették meg ; és amikor Szt. Ágotáig jutottak, hogy az utasítás értelmében bekapcsolódjanak a Huszár-féle Hortobágy-menti lejtőzésbe, ott 2'-6”—31l2'"-nyi [0,798 m] különbséget észleltek. Hogy tehát a művelet helyességéről meggyőződjenek, szükségesnek mutatkozott a Bura és Ágota közötti vonalszakasz lejtőzése. Csak amikor ezzel a lejtméréssel is elkészültek, akkor látták be, hogy a két fixpont másolatába hibának kellett becsúsznia. Ez a fixpontnak egy későbbi eredetű (itt B alatti) másolatából tökéletesen kiderült. Ugyanis amíg az első (A jelű) másolatban az említett (burai) templomajtóküszöb 98'—9"—7 s/4'"-űl [31,230 m], (redukálva 451'— 2"—41/4"', azaz 142,614 m) volt megadva, a másik (B jelű) másolatban ugyanannak a koordinátája (kotéja) 96'—3"— 41/4"/ [30,432 m], (redu130
