Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
1. A szabatos szintezési munka kezdete hazánkban. A Körös-vidék szintezése
A szorgalmas fiatalember középiskolai tanulmányai végeztével azonnal ■a pesti mérnöki intézetbe került. Első szigorlatát 1815. dec. 30-án teszi hidrológiából, s ekkor 22 éves. A legközelebbi 8 hónap alatt további három szigorlatát is letette, és mérnöki oklevelet nyert [189]. > Rövidesen, 1820 karácsonyán készült el Huszár Mátyás nevezetes szintezési utasítása, amelyet a Helytartótanács és az Országos Építészeti Főigazgatóság 1821. ápr. 10-én kelt 364. sz. határozatával el is fogad, s egyben elrendeli, hogy az elsőrendű vonalak szintezését haladéktalanul kezdjék meg [190]. A szintezéshez szükséges, Huszár által kért 4, illetőleg 6 új Voigtländer- féle műszer még meg sem érkezett, amikor egy újabb, igen kiváló hírű mérnök : Bogovich Károly kéri a kormánybiztost, pártfogolja felvételét a főigazgatóságnál és Huszárnál. Bogovich életadatairól egyelőre igen keveset tudunk. 1783 körül született. Hidrotechnikából 1805 augusztusának végén tette első szigorlatát az Institutum Geometricumban. Mérnöki oklevelét 1808 január végén szerezte. Mérnöki munkásságának első éveiről nincs tudomásunk, az ellenben bizonyos, hogy 1817-ben mint „tekéntetes Zemplén vármegye ordinárius geometrája” a Topolya jobb partján, az Ondován és a Laborcon levő malmok érdekében végez lejtezést. Két protocollumát találtam meg. Egyiket 1817. okt. 28-án, a másikat 1818. febr. 17-én zárta le. A hidaknál és a malmoknál közli a vízszín magasságát; ezenkívül számos fixpontot létesít. Minden egyes malmot ellát maradandó alapponttal. Ízelítőül adjuk néhánynak a leírását az eredeti protocollumból [191] : Punctum fixum Basis portae domus molaris... Eőrmező P.f. in columna, januae domus molaris molae Lasztomér P. f. sub initium pontis in Futterbaum X signatum ad pontem Vaján ,,Exundatio maxima” néven rendszeresen közli a legmagasabb árvízszintek magasságát, valamint a malmok vízesése alatti alacsonyabb szintet is. A következő (1819.) évben a Bodrog mentén szintezett [192], Úgy látszik, innen került el a Tisza mellé is, mert Vay generális Csap és Zsurk határában találkozott vele [193]. Ennek a munkájának eredményeit „Protocollum Libellatorium Fluvii Bodrogh”... című, 1819. évi keltezésű pontjegyzéke őrzi [192]. Vajon mi késztette Holecz Andrást és Bogovichot arra, hogy jól megalapozott állásukat otthagyva odaszegődjenek a Körösök felvételi munkájához ? Mindegyiknek ismert neve volt már szűkebb hazájában, sőt az utóbbi megyei hites mérnök volt. Semmi egyéb oka nem lehet tettüknek, mint a szakmában való elmélyülés vágya, illetőleg Huszár Mátyás hatalmas geodéziai tudásának csábító híre. Az egykorú iratokból nyilvánvaló ugyanis, hogy mindegyikük kifejezetten arra törekszik, hogy Huszár mellé kerülhessen, hogy tudását ilyen módon gyarapíthassa. Azt is megállapíthatjuk, hogy mindkettőjüknek módjában volt már előzőleg Huszár munkásságával közelebbről is megismerkednie. Sőt azt sem tartom lehetetlennek, hogy személyesen is találkoztak Huszárral. Bogovichról annyit bizonyosan tudunk, hogy 1817 — 1820 körül a Tisza mentén is szintezett. Vonala Vásárosnaményból indult ki és a Tisza mentén előbb Csap irányában, majd onnan dél felé haladt. A későbbiekben közlendő Holecz-féle „Tudósítás”.. .-ból kivehetően ez a szintezés a Vásárosnamény— Csap—Tokaj közötti folyószakaszra terjedt ki.» 128
