Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
1. A szabatos szintezési munka kezdete hazánkban. A Körös-vidék szintezése
»• 1.15. ábra Szintezéshez használandó, vaslemezzel ellátott vascövek, Huszár Mátyás javaslata szerinti kiképzéssel 20. §. Ebben a bekezdésben szintén igen széleskörű szemléletéről tesz Huszár bizonyságot. Utal arra, hogy a most megkezdendő szintezéssel csakis relatív magasságokat tudnak meghatározni. Az eddigiekben csakis rajzi szempontokra voltak tekintettel. Ennek megfelelően az alapszintet („alapsíkot”) úgy választották meg, hogy a magassági szelvény egyetlen rajzpapirosra ráférjen. Huszár ezt az önkényességet meg akarja szüntetni, és azt javasolja, hogy olyan kiindulási értéket kell elfogadni, amely lehetővé teszi az egész ország vízrajzának egységes összehasonlító síkra (= alapszintre) vonatkoztatott felvételét. Az összehasonlító síkot sokkal célszerűbb lesz ■— írja — a kiinduló alappont alatt felvenni, semmint felette. A célt ui. abban látja, hogy az egész A Huszár Mátyás tervezete hordozható kötőpont távlati rajza 8* 115