Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
1. A szabatos szintezési munka kezdete hazánkban. A Körös-vidék szintezése
dött azzal, hogy közben lakásuk, istállójuk, színjük, magtáruk, mindenük porrá égett, hogy ezüstneműjét és készpénzét tartalmazó zacskót egy elvetemült ember a nagy tolongásban kezéből kiragadta, egyetlen gondolata volt, hogy a köz vagyonát megmentse [168]. Huszár velencei lakása is minden valószínűség szerint leégett, vagy legalábbis erősen megrongálódott. Mindössze annyit tudunk, hogy a tűzvészből megmaradt kincstári lim-lomot 22 forint néhány krajcárért adta el egy ószeresnek [169], A város piacán a környékbeli parasztság ingyen osztja szét termékeit a kárvallottaknak. A lakbérek hirtelen magasra szöktek. A kincstári épületek lakhatatlanok. Huszár egyetlen szobát bérel, s abba a Vargháné által megmentett irat-, terv- és térképtárat berakja. Nagy műve, a Körösök szabályozásának terve és térképlapjai megmenekültek a pusztulásból! A továbbiakban valóban semmi másra nem jutott ideje, mint Várad újjáépítésére. A püspöki templom, a nemesi konviktus, a gimnázium és az akadémia, a sóhivatal különböző épületei mind az ő újjáépítő kezének alkotásai. Segítsége csupán az építési igazgatóság állományába tartozó Kosztka Lipót és a hajózási igazgatóság állományában számon tartott Fidy Imre. Vargha Jánost áthelyezték a Bega-csatornához [170]. A Helytartótanács időközben elhatározta, hogy 1836/37 telén Pozsony- nál megkezdik és kelet felé fokozatosan folytatják a Düna szabályozását. Huszár Mátyás kiváló szakmai tudására szüksége volt a főhatóságnak. Lechner József hajózási felügyelő tehát magánlevélben értesíti, hogy helyszíni megbeszélésre kerül sor. Kéri, legyen jelen. Huszár hivatalos formában válaszol : miért nem küldték a hivatalos tájékoztatót és a meghívást szolgálati úton. s nem megy el [171]. 1838 tavaszán újabb 2 havi betegszabadságot kell kérnie. Május derekán meg is kapja, s erre elutazik, hogy „Prieszniczen Bad”-dal, azaz vizes borogatá- sos eljárással kezeltesse magát [172], Valamennyire rendbe is jön. A következő évben munkaképes, és Debrecen csatornázásának terveit készíti el, sőt a csatornaépítés főfelügyeletét is reábízzák. Többször megfordul Debrecenben, megtekintvén útközben a szentágotai hidat is [173]. Fiatalabbik beosztottja, Fidy Imre, beleunt a sok munkába, amit főként Huszár gyakori betegeskedése okozott, és egyszerűen otthagyta a hivatalt. Ilúszár ennek ellenére kénytelen volt két havi betegszabadságot kérni, és 1840. július elején gyógyfürdőbe utazni. Betegen tért haza. Télen sem tudta hivatali szolgálatát ellátni mert vízkúrát használt ,,. . .wegen seinen Flechten gebrauchenden zu können”, vagyis hogy száraz bőrbajféle tünetekben mutatkozó betegségét gyógyíttathassa [174]. Alig hogy kitavaszodott, ismét két havi betegszabadságot kért. Csak ősszel kapta meg. Addig nem mozdult Váradról ; a premontreiek templomán és konviktusi épületén végzett alapos javításokat. November 20-án tért vissza a cseh határ közelében levő Grafenbergből, ahol a kénes források vizében keresett gyógyszert bajára [175]. Elfoglalja hivatalát, de azonnal segítséget, fiatal mérnököt kér maga mellé. Margitay Gábor mérnök-gyakornok személyében meg is kapja. Amikor ez kissé beletanul a teendőkbe, Huszár máris betegszabadságot kér. Ebben az évben (1842) tavasszal 8, ősszel 6 hetet töltött betegszabadságon. Alig három héttel tavaszi szabadságának megkezdése után, helyettese : Kosztka Lipót, váratlanul meghalt. A hivatal vezetését a fiatal Margitay vette át. Mindez 100
