Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

1. A szabatos szintezési munka kezdete hazánkban. A Körös-vidék szintezése

Nem tudta régi egészségét visszaszerezni. Ezért elhatározta, hogy megpályázza a temesvári terv- és térképtár (Plan Arehiv) igazgatói állását. Ez azonban nem volt üresedésben, így nem kaphatta meg [160],

Betegsége miatt többször távol kellett maradnia hivatalától, sőt Nagyváradtól is. Ezért kéri, nevezzék ki helyetteséül a különben is Nagyváradon szolgálatot teljesítő Vargha Jánost. Emellett egy napidíjas építészt is kér maga mellé. (1833. jan. 31.) Mivel pedig május közepéig nem teljesítették ez utóbbi kérését, megsürgeti: írván, küldjék gyorsan a segítséget, mert beteg; nem győzi a munkát [161].

Vidékre lehetőleg beosztottjait küldi, ő maga otthon lábbadozik. Nemrég hozatta meg korának egyik legnevesebb munkáját : Fr. A. Gerstner, Handbuch der Mechanik c. művét [162]. Új, kényelmes lakásban él. Az Udvari Kamara bocsátott annyi összeget rendelkezésére, amennyiből kijavíthatott egy kincstári épületet a saját számára [163]. A hivatalban mindent pontosan elintéz, de csak a lehető legkevesebb, legfontosabb írásbeli munkát végzi.

A későbbiekben némileg rendbejön. Ki-kijár az építkezésekhez. Különösen a Hortobágy, a Szentágotai híd környékének szépsége csábítja többször e hosszú utazásra. De a terepmunka fáradalmait már nem bírja. Saját használatára rendelt, megszokott szintezőműszereit .is átadja helyettesének, Varghának [164],

Közben halálozás folytán megürül a főigazgatóságon a „dirigens Adjunctus in Arehitectoniis”, vagyis az építészeti osztály helyettes igazgatói állása. Huszár azonnal megpályázza. Hivatkozik alapos matametikai és kiterjedt nyelvtudására, 20 évi állami szolgálatára, méltánytalan anyagi helyzetére, valamint arra, hogy az ország egész területét, népeinek minden nyelvjárását ismeri [165]. (1835. ápr. 10.)

A császárhű Rauchmüller még most sem hajlandó visszaengedni Budára a „lázadó” magyart. Már említett, 1835. május 20-án felfektetett titkos minősítési táblázatába a következő bejegyzést tették :

,,.. .nur muss bemerkt werden, dass meine hierorts keine überzeugende Beweise seiner Kenntnisse in Civil Bausache aufzustellen hat” [166],

Ezt a bejegyzést pedig ott eszközölték, ahol őrizték Huszár Mátyás minden korábbi bizonyítványát, így az építészeti tudományra vonatkozókat is. A kérelmet pedig a hamis bejegyzés alapján utasíttatták el a Helytartó- tanáccsal.

Az elutasítás nagyon megrázta a törődött embert. A következő tavasz- szal már Pestre utazik orvosához, majd 8 heti fürdőkúrát vesz a budai „Bruck - Bad”-ban, azaz a mai Rudas fürdőben [167].

Miközben Pesten tartózkodott, 1836. június 19-én egy rendkívüli viharos napon Nagyváradon két helyütt is véletlen tűz támadt, s rövidesen az egész város égett, sőt a mellékvárosok is elhamvadtak. Véletlenül Vargha is úton volt, csupán egy fiatal mérnökgyakornok, Fidy Imre tartózkodott otthon. Vargha minden hivatalos helyiséget lezárt.

Amikor a tűzvész elérte a Saás utcát, ahol a hivatal bérelt helyiségei és egyben Vargháik lakása is volt, Vargháné gyermekeit egy szolgálóra bízván, egyik ismerősükhöz küldötte, maga pedig férjének néhány barátjával feltörte a hivatali helyiségek és a szekrények ajtáit, s a hosszú évek munkáját jelentő térképlapokat, közöttük a Huszár-féle 70 lapból álló Körös-felvételt, az összes ügyiratot, mérési és szintezési jegyzőkönyvet, hossz- és keresztszelvényt, rajzot stb. az utolsó darabig a lángokból kimentette. S a hős asszony nem törő7*

99