Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

1. A szabatos szintezési munka kezdete hazánkban. A Körös-vidék szintezése

Nem tudta régi egészségét visszaszerezni. Ezért elhatározta, hogy meg­pályázza a temesvári terv- és térképtár (Plan Arehiv) igazgatói állását. Ez azonban nem volt üresedésben, így nem kaphatta meg [160], Betegsége miatt többször távol kellett maradnia hivatalától, sőt Nagy­váradtól is. Ezért kéri, nevezzék ki helyetteséül a különben is Nagyváradon szolgálatot teljesítő Vargha Jánost. Emellett egy napidíjas építészt is kér maga mellé. (1833. jan. 31.) Mivel pedig május közepéig nem teljesítették ez utóbbi kérését, megsürgeti: írván, küldjék gyorsan a segítséget, mert beteg; nem győzi a munkát [161]. Vidékre lehetőleg beosztottjait küldi, ő maga otthon lábbadozik. Nem­rég hozatta meg korának egyik legnevesebb munkáját : Fr. A. Gerstner, Hand­buch der Mechanik c. művét [162]. Új, kényelmes lakásban él. Az Udvari Kamara bocsátott annyi összeget rendelkezésére, amennyiből kijavíthatott egy kincstári épületet a saját számára [163]. A hivatalban mindent pontosan elintéz, de csak a lehető legkevesebb, legfontosabb írásbeli munkát végzi. A későbbiekben némileg rendbejön. Ki-kijár az építkezésekhez. Különö­sen a Hortobágy, a Szentágotai híd környékének szépsége csábítja többször e hosszú utazásra. De a terepmunka fáradalmait már nem bírja. Saját haszná­latára rendelt, megszokott szintezőműszereit .is átadja helyettesének, Varghá­nak [164], Közben halálozás folytán megürül a főigazgatóságon a „dirigens Adjunctus in Arehitectoniis”, vagyis az építészeti osztály helyettes igazgatói állása. Huszár azonnal megpályázza. Hivatkozik alapos matametikai és kiter­jedt nyelvtudására, 20 évi állami szolgálatára, méltánytalan anyagi helyzetére, valamint arra, hogy az ország egész területét, népeinek minden nyelvjárását ismeri [165]. (1835. ápr. 10.) A császárhű Rauchmüller még most sem hajlandó visszaengedni Budára a „lázadó” magyart. Már említett, 1835. május 20-án felfektetett titkos minősí­tési táblázatába a következő bejegyzést tették : ,,.. .nur muss bemerkt werden, dass meine hierorts keine überzeugende Beweise seiner Kenntnisse in Civil Bausache aufzustellen hat” [166], Ezt a bejegyzést pedig ott eszközölték, ahol őrizték Huszár Mátyás minden korábbi bizonyítványát, így az építészeti tudományra vonatkozókat is. A kérelmet pedig a hamis bejegyzés alapján utasíttatták el a Helytartó- tanáccsal. Az elutasítás nagyon megrázta a törődött embert. A következő tavasz- szal már Pestre utazik orvosához, majd 8 heti fürdőkúrát vesz a budai „Bruck - Bad”-ban, azaz a mai Rudas fürdőben [167]. Miközben Pesten tartózkodott, 1836. június 19-én egy rendkívüli viharos napon Nagyváradon két helyütt is véletlen tűz támadt, s rövidesen az egész város égett, sőt a mellékvárosok is elhamvadtak. Véletlenül Vargha is úton volt, csupán egy fiatal mérnökgyakornok, Fidy Imre tartózkodott otthon. Vargha minden hivatalos helyiséget lezárt. Amikor a tűzvész elérte a Saás utcát, ahol a hivatal bérelt helyiségei és egyben Vargháik lakása is volt, Vargháné gyermekeit egy szolgálóra bízván, egyik ismerősükhöz küldötte, maga pedig férjének néhány barátjával feltörte a hivatali helyiségek és a szekrények ajtáit, s a hosszú évek munkáját jelentő térképlapokat, közöttük a Huszár-féle 70 lapból álló Körös-felvételt, az összes ügyiratot, mérési és szintezési jegyzőkönyvet, hossz- és keresztszelvényt, rajzot stb. az utolsó darabig a lángokból kimentette. S a hős asszony nem törő­7* 99

Next

/
Thumbnails
Contents