Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

1. A szabatos szintezési munka kezdete hazánkban. A Körös-vidék szintezése

sok elpusztult, feltétlenül szükségesnek tartja tehát a régibb szintezési vonalak felújítását [151].

Körülbelül ezekben a napokban kelt az a felterjesztése is, amelyben azt hangsúlyozza : mindenekelőtt valónak tartja, hogy készüljön el a Sebes- Körös Sárrétje, a Berettyó és a Bakonszeg—Szeghalom vonal szintezése. Ezek nélkül hozzá sem lehet fogni a probléma megoldásához. Egyedül egy korszerű szintezés (opera libellationalia moderna) oldja meg a még fennálló kételyeket [152].

Ez volt az a pillanat, amikor már Huszár Mátyásról úgy vélték ellenfelei, hogy semmi további értéket, semmi újat nem kaphatnak tőle. Eljött a végső leszámolás ideje. A Körös-szabályozás kir. biztosának levelére alapozzák az újabb hajszát. Zichy 1830. szept 6-án azt jelenti a Helytartótanácsnak, hogy — bár Huszárnak a Körös-szabályozás terveinek elkészítése körüli érdemei letagadhatatlanok — nem tud vele együttdolgozni, s ha Huszár marad, a folyónak egyetlen szakaszán sem kerül szabályozásra sor. Kéri, hogy Huszárt azonnal mentsék fel tisztétől és nevezzék ki a helyére Zelenkát [153].

Rauchmüller nem késlekedik ilyen értelemben eljárni. Javaslatára [154] a Helytartótanács Huszárt felmenti a Körös-szabályozás igazgató-mérnöki tiszte alól és helyébe Zelenkát nevezi ki azzal, hogy annak elfoglaltsága esetén Vargha legyen a helyettese. Ugyanekkor Huszárt a nagyváradi kerületi mérnöki hivatal élére igazgató-mérnöknek nevezik ki.

*

A tétlenség szomorú évei következnek Huszár Mátyásra. Neki, aki egész életében csak tervezett és alkotott, aki csak nagy vonalakban tudott gondolkodni, hátralevő évei sorát úgy kell eltöltenie, hogy egyetlen érdemes munkája sem akad. Megrongált hidakat hoz rendbe, vízimalmok elhelyezkedési kérelmét vizsgálja, sóbivatali tiszti lakásokat és raktárakat, templomokat és paplakokat javítgat [155],

Hivatali helyisége Várad-Velencén van. Vargha, az imént említett helyettesi kinevezése után elköltözik onnan, és Várad-Olasziban, szemben a vár- megyeházával, valamint Zichy Ferenc „Quártéllyával is átalellenben” kibéreli Hodossy Milclós mérnök házát, s ott rendezi be a Körös-szabályozási hivatalt. Huszártól elhozza a „Föld- és Vízmérő Instrumentumokat”,* a földabroszokat stb. [156].

Közben a főigazgatóság megrendeli és megcsináltatja a Voigtländer - cégnél a Huszár által tervezett szintezőműszert, nemkülönben az általa meg- • javított mintájú vízsebességmérő szárnyat is. Az előbbiről a cég árjegyzékéből tudunk ; az utóbbiról 1831. ápr. 28-án jelenti Keczkés Károly, hogy a „Huszár

M. által tervezett hydrometrikus szárnyat megvizsgálta, kipróbálta, és igen jónak találta” [157],

Huszár Mátyás ezekről persze semmit sem tud. Az ő életében már kevés dolog jelent változatosságot. Többnyire az is, ami akad, kellemetlenséget jelent, így pl. az 1831. évi kolerajárvány, amikor katonai kordon zárta le a Debrecen és Nagykároly közötti térséget, valamint az erdélyi határt, s emiatt a mérnöki munkálatok azon a vidéken megszakadtak. Szolnok környékére küldik, végezzen ott a Tiszán parterősítési munkálatokat [158].

Az 1832. év rosszul kezdődik. Betegség jelei mutatkoznak Huszár Mátyáson. Szeptember végéig állapota odáig romlik, hogy egészségének helyre- állítása céljából, orvosi kivizsgálásra, azonnal Pestre kell jönnie [159],

98