Bendefy László – V. Nagy Imre: A Balaton évszázados partvonalváltozásai (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969)
I. A Balaton partviszonyai a történelem előtti időkben, a rómaiak, majd a népvándorlás korában
4. A Balaton környékének elmocsarasodása a török hódoltság korában Lázár deák 1528. évi kiadású térképe a Balatont tagozatlan vonalazású partokkal ábrázolja, ellenben a XVII. századi térképeken öblökkel és parti mocsarakkal tarkított képe jelenik meg előttünk. Igaz, hogy a korabeli kartográfusok nem egyszer másolgatják egymást, de előzőleg azt is tárgyaltuk, hogy a többnyire hadászati célzatú térképekre a valósággal merőben ellenkező rajzolatok ritkán kerültek. A továbbiakban nem vizsgáljuk azt a kérdést, hogy alakhú'ség szempontjából megfelelnek-e a szóban forgó XVII — XVIII. századi kisméretarányú térképek az egykori valóságnak. Minket pillanatnyilag csak az érdekel, hogy a mohácsi csatavesztést követően egy évszázad múlva a Balaton mindkét oldali partvonalát helyenként igen nagy messzeségbe benyúló mocsarak szegélyezik. Ezeket a mocsarakat imitt-amott változó nagyságú és mélységű nyíltvíz-foltok tarkították. A nép sór-nak, vagy, ha a területet a bokrok és cserjék is ellepték, bozótnak nevezte őket. Ha a bozótokban legeltetésre alkalmas helyek is voltak, nevük: berek [111] Ehhez az állapothoz járult még az a másik, amelyet a török jelenléte, az általános bizonytalanság és a földesurak által addig mégis csak valamennyire folytatott vízszabályozási tevékenység elmaradása okozott: a Balatonnal szomszédos somogyi és tolnai területek el- mocsarasodtak (1.114 és 1.115 ábrák). Ez a körülmény szabályos láncfolyamatot idézett elő. A Sió, Sárvíz és Kapos völgyének elmocsarasodása ui. a teherszállítási viszonyokat nagymértékben rontotta. Emiatt az őrlésre szánt gabonát nem lehetett nagyobb távolságokra szállítani. Következésképpen sűrűbben kellett malmokat építeni, a malomgátak pedig véglegesen megpecsételték vízrajzi környezetük sorsát. Az így kialakult helyzetről hű jellemzést ad Zichy Ferenc, a Balaton-szabályozás királyi biztosa, 1825. nov. 12-én kelt és a hely1.113 ábra. Kultsár J. W. 1781. évi térképe a Tihanyi-félszigetről 90
