Bendefy László – V. Nagy Imre: A Balaton évszázados partvonalváltozásai (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969)
I. A Balaton partviszonyai a történelem előtti időkben, a rómaiak, majd a népvándorlás korában
A királyi terület térképei — Karte des Königlichen Gebietes Ilyen címen tartanak nyilván a karlsru- hei állami (volt hercegi) gyűjteményben egy, a XVII. századból származó, különös gonddal készített térképet (1.95 ábra). Szerzője ismeretlen. Nagysága 75 X 52 cm. Méretaránya 5 magyar mfd = 2 /г", azaz 1: 634,320. A cím helye üresen maradt, ennyiben befejezetlen ; egyébként azonban igen részletesen kidolgozott térképmű. Hegyek, folyók, mocsarak mellett a helységek névvel jelölve. A királyi terület kidolgozása — a török-megszállta országrészével szemben — részletesebb. A végvárakat eltérő színű karikák keretezik; így jelzik, hogy kinek a kezén vannak. Ebből a körülményből következtetve a térkép kb. 1690 táján készült. A Balaton vízszintje ekkoriban valamennyire már csökkent, mert a tihanyi „nyak” már részben száraznak van feltüntetve. Számunkra ez a lényeg, mert egyébként a tó térképi rajza eléggé elnagyolt (vö. Glaser, [87] 354 sz.). Gerard Va lek térképei Valck németalföldi kiadó volt (1626 — 1720) P. Schenkkel együtt megvásárolta a ß/oeu-officina rézlemezeit [87]. Friss térképrajzot tehát alig nyújtott Magyarországról. 1703-ban „Le Royaume de Hongrie . . stb. című térképén a Balaton rajza a legkisebb részletekig azonos a Sanson 1696. évi (előzőén ismertetett) térképén látottakkal. Pierre Schenk térképe Az amszterdami P. Schenk (1645 — 1715) haláláig Valck társaként működött [87], de en nek ellenére mintegy 600 táblán (mappán) találjuk a nevét. Üzletét — a nyomólemezekkel együtt — hasonló nevű fia örökölte, így a név az apa halála után is változatlan maradt. Az 1717. évszámmal kiadott „Nova et ac- curata Tabula sedis Belli in Regno Hungáriáé” című térképen (1.94 ábra) a Balaton egyszerű partvonalzása tűnik szemünkbe. Látható azonban, hogy Tihany igen keskeny nyakkal csatlakozik az északi parthoz, tehát a Balaton vízállása ekkor még mindig 110 m A. f. körüli magasságban volt. Feltűnő még a Fonyó- di hegynél észlelhető partalakulás. Ez annak a következménye, hogy a tó vize ÉK-ről és DNy-ról erősen körülfogta a hegyet. Az 1717-ben közreadott Schenk- féle, Magyarországot ábrázoló térképhez Sanson korábbi térképét használták mintának. Ezért Delisle és Schenk térképén a Balaton ábrázolása — némi rajz-, illetve metszéstechnikai különbségektől eltekintve — hasonló. Két kiadása bizonyosan volt, mert az Országos Levéltár példányának méretaránya különbözik az Országos Széchényi Könyvtár példányáétól. Adrien Sanson térképe A Sanson nevével forgalomba hozott nagyon szép térképlap évszámnélküli. Azonban a lap jobb felső sarkában látható díszítés Rákóczi szabadságharcának végére, a nagymajtényi fegyverletételre utal; tehát a térkép 1711 utáni kiadás. Ez utóbbi térkép a Balaton rajzában, valamennyi előbbihez képest olyan változást mutat, hogy fel kell tételeznünk: 79 1.93 ábra. G. C. di Vignola térképe 1686-ból
